Első változat

A tartalmatlan, üres szövegek egészen más funkciójúak és értékűek kormány- és ellenzéki oldalon. Ha valamit nem szabadna az ellenzéknek csinálnia, az a semmitmondó dumák átvétele.

Kósa Lajost igazán nem kell irigyelni felesége ingatlanja miatt, borzasztó helyen lévő, nyomorúságos lakás. Ahogyan a többieké is.

Egy egyszerű családapa egyszerű, mindennapi története, teljesen fiktív, minden tanulság nélkül. Könnyű olvasmány, tanulság nélkül.

Volt egy irodalmi pályázat, ami remek reklám a kiíróknak, némi pénz a győzteseknek. Hát nem így kellene támogatni a kultúrát?

Gyakran előfordul – műélvezet esetében mindig, de a mindennapi életben is –, hogy felfüggesztjük a hitetlenkedést. De akkor miért ne tennénk ezt általános elvvé? Legalább külügyminiszteri kontextusban.

Lassan feledésbe merül, hogy min is robbant ki a Kocsis Máté, Lázár János és Rubovszky György vezényletével zajló TASZ- és ombudsmanellenes támadássorozat. Ellopott leveleken.

TGM szerint az egyik személyes életstratégia a visszahúzódás és készülődés, a másik pedig a behódolás és alkalmazkodás. De hogyan vigyük végbe ezt az utóbbit? Néhány ötlet.

Soltész Miklós államtitkár közleményben kifogásolja a strasbourgi bíróságnak a magyar egyházakkal kapcsolatos ítéletét. Szépen bizonyítja a nyilatkozat, hogy szó sincs kettős beszédről.

Rengeteg templom épült (vagy újult meg) az elmúlt időkben – dicsekedett Balog Zoltán; a stadionépítési hullámról is tudunk. Mi kellene inkább?

A VERITAS Intézet megrendezi első konferenciáját, és az előadók névsora nagyon impozáns – csupa doktor.

Kövér László „országzászlót” avatott Kispesten, és ez alkalomból az elmúlt száz év történetének sajátos vízióját tárta a hallgatóság elé. Képzeljék: 1989-ben valakik el akarták venni az államot.

Both Miklós tehetséges cigány zenészek felkutatására indult az országban, és csodálatos muzsikusokat talált. De mi legyen velük?

Tévedtem. Igaztalanul hittem, hogy Orbán Viktor és Lázár János nem is valami koncertre ment Zürichbe a múlt héten. Pedig igen. Nem is akármilyenre – olyanra, ahol őket tapsolták.

Tarlós István szerint az ellenzék jelöltje úgysem képes 130 oldalas fővárosi programot összehozni két hét alatt. De miért, kéne?