Szárnyal a gazdaság.
Egyre több pénz marad a magyar emberek zsebében, és a családi adókedvezmények lehetőséget biztosítanak arra, hogy nyugodtabban tervezzenek a magyar vállalkozók és munkavállalók. A kormány immár számtalan támogatási programmal segíti elő a fiatalok talpraállását és a családok innovatív vállalkozásait. Horváth Bélánénak három gyermeke van, és kis családi üzletéhez most kapott két és fél millió forint vissza nem térítendő vállalkozásfejlesztő támogatást, amelynek segítségével új gépeket sikerült beszereznie. Horváthné elégedett a kisüzem előtt álló perspektívákkal. Számos munkaadó most már azon gondolkodik, hogy új munkavállalókat vonjon be a termelésbe, és magasabb munkabér fizetésére is lehetőség nyílik, ilyesmit fontolgatnak Horváthék is.
*
Szó sincs kivándorlásról.
Fiatal emberek elmennek egy rövid időre európai uniós országokba dolgozni, élnek azzal a lehetőséggel, hogy az unión belül szabad a mozgás és a munkavállalás. A becsületes munkával megkeresett pénz jelentős részét családjuknak visszautalják, és izgatottan készülnek a szabadság idejére, amikor hosszabb-rövidebb időre hazatérhetnek. Szándékuk pedig az, hogy mihamarabb végleg hazatérjenek, családot alapítsanak, és a magyar gazdaság fejlődéséhez járuljanak hozzá külhoni munkatapasztalataikkal. Közben persze saját egzisztenciájuk megalapozását is szem előtt tartják, de a hazaküldött pénz a hazai fogyasztást pörgeti föl, sokan vendégül látják rövidebb látogatásra családjuk tagjait. Ezek a fiatalok nagy reménységgel tekintenek hazánk jövőbeni fejlődése elé, sokaknak van honvágyuk, és már csomagolják a plüssmackót, okostelefont és kenyérsütő automatát. Van, aki autóval, van, aki fapados repülőgéppel igyekszik haza, csak most még kicsit más dolga van.
*
Mindkét szöveget én találtam ki, de igazi szövegek alapján. Az előbbi inkább a kormánymédiát, az utóbbi a kormányszóvivői megszólalásokat idézi föl. Közös jellegzetességük, hogy apró, emberközeli részletekkel, az életből merített elemekkel, kis történetekkel igyekeznek közelebb hozni azt, ami e nélkül üres számok, adatok halmaza lenne. A hatalom ráébredt, hogy senki nem hisz a számoknak, nem is érdeklik mindazokat, akiket meg kellene győzni, valahogyan közel kell hozni, személyessé kell tenni a rideg statisztikát, mindez ekkor rögtön hihetőbbé is válik.
| ||
A szikár, tárgyszerű, adatokat közlő szöveghez képest a különbség csak árnyalatnyi. Csak annyi, hogy emberi szándékokról, vágyakról, érzelmekről esik szó, egyes sorsokba látunk bele egy pillanatra. Egyszerre kerül hozzánk emberileg közelebb az, akiről szó van (a sikeres vállalkozó és a külföldön dolgozó), és megbizonyosodhatunk arról, hogy a hatalom pontosan tudja, ki mit gondol, mit tervez, mit akar. Figyel ránk, számon tartja vágyainkat, és azoknak megfelelően cselekszik. Ha ismeretségi körünkben mégsem mindenki lelkes a csodálatos állami támogatások miatt, vagy külföldön dolgozó ismerőseinknek eszük ágában sincs valaha is hazajönni – véletlen, esetleges: a mi alulinformáltságunknak tudható be.
Ezért aztán: mindig gyanakodjunk, amikor a hatalom „az emberek” intencióiról és kívánságairól teljes magátólértetődőséggel beszél. Ilyenkor saját szándékairól árul el valamit.
