A hitgyülis Németh Sándor fullba’ tolja: Merkel megszállná Magyarországot

  • G. M.
  • 2018. szeptember 20.

Fekete Lyuk

Orbán Viktor pedig új korszakba vezeti az országot.

A kormánypárti PestiSrácok.hu-hoz jutottak el részletek abból a levélből, amelyet Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze írt a nemzetközi evangéliumi-karizmatikus mozgalom vezetőinek. Kijelentései finoman szólva is a Fidesz retorikáját, Orbán Viktort idézik.

Németh szerint az Európai Unió még nem birodalom, de azzá válhat, miközben a szuverenisták és a globalisták közötti küzdelemnek nem lesz vége a jövő májusi EP-választások után sem.

Németh a Sargentini-jelentésről is ír a címzetteknek a PestiSrácok szerint. Ebben is arra jut, amire a kormány: szerinte a jelentés „nagyon sok hazugságot, illetve olyan információkat tartalmaz, amelyeket a szerző arra használ fel, hogy a magyar valóságot torz és hamis színben tüntesse fel”.

false

 

Fotó: YouTube

Orbán nem gyűrte maga alá a sajtót

„Keresztényként helyesnek tartom, hogy az Orbán-kormány óta a magyar alaptörvényben a tradicionális házasság definíciója szerepel, és bár a hatalom minden polgár számára biztosítja, hogy szabadon megválaszthassa életmódját, a homoszexuális jogokkal kapcsolatban ugyanakkor mindmáig elutasítja az ultraliberális felfogást, és a hagyományos családokat részesíti támogatásban, nem engedélyezte a melegházasság különböző formáit” – írja az ars poeticáját az ATV tulajdonosa, aki szerint vannak a magyar média helyzetével kapcsolatos jogos bírálatok, de arról nem lehet beszélni, hogy Orbán felszámolta volna a szólásszabadságot, vagy a teljes sajtót maga alá gyűrte volna.

Merkel megszállná az országot

A levél legjobb része viszont kétségkívül az, amikor Németh Sándor a magyar határ védelméről ír. Szerinte ha a jövőben nem a magyar kormány feladata lenne a határ védelme, akkor „migránsok beengedésében és elosztásában is európai központi hatalom döntene”.

„Merkel így akarja biztosítani a tömegméretű legális migrációt Európába, a migránsok beengedésében és elosztásában is európai központi hatalom döntene, vagyis német dominancia alá helyezné a bevándorláspolitikát is. Gyakorlatilag ez a döntés az országunkat katonai megszállás alá helyezné, és gyarmati helyzetbe taszítaná…” – írja a Németh, aki szerint a németek és a franciák „kampánya a szovjet bolsevik uralomra emlékeztet”.

Soros és háttérhatalom

A levélbe még egy kis sorosozás és a háttérhatalom (bármit is jelentsen ez) emlegetése is belefért a PestiSrácok szerint. Németh szerint ugyanis „Soros György és a háttérhatalmak más képviselői mindent megtesznek azért, hogy meghiúsítsák az antiglobalista, bevándorlásellenes, nemzeti és keresztény politikai erők megerősödését Európában, és ehhez most az európai jobboldali pártokban partnerekre leltek”.

A végső érv pedig az, hogy a liberálisok Európa-képének erkölcsi tartalma szemben áll Isten törvényével, és ha Orbán kitart, akkor az „eljövendő új korszakba vezeti Magyarországot”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.