Interjút adott a hvg.hu-nak Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a beszélgetés során főleg az Orbán Viktorral való egyetértését fejtette ki.
A kormányoldal kultúrharcát Baán nem látja problémásnak, mint fogalmazott, "a kulturális térben évszázadok óta zajlanak pozícióharcok, melyeknek mindig voltak aktuális nyertesei és vesztesei, és természetesen nem őrölnek fel egyetlen országot, így a miénket sem, csak látleletet nyújtanak egyéb társadalmi-politikai folyamatokról". Szerinte az igazi kultúrharcot valójában "a bármely ellenvéleményt drasztikusan elfojtó progresszív woke hatalomátvétele" jelenti az elmúlt húsz évben az amerikai majd nyugat-európai egyetemeken. Elmesélt egy történetet is, miszerint a német képzőművésszel, Georg Baselitz-cel terveztek egy közös projektet, de egy nyugat-európai múzeumban "a fiatal woke igazgatónő kijelentette, hogy a kiállítási naptárukban az általa belátható időben nincs helye fehér férfinak".
Baán szerint egyébként a jelenlegi nyugati liberális politikai fősodor szinte teljes egészében azonosul az újbaloldali ideológiával, a klasszikus liberalizmus elveit pedig ma sokkal inkább a konzervatívok, semmint a liberálisok osztják. Bár elismerte, hogy Magyarországon nincs szó progresszív újbaloldalról és woke-ról, szerinte ha Orbán "szellemekkel hadakozna, nem lenne negyedik kétharmada".
"A Fideszben van egy mondás arra az esetre, amikor a miniszterelnök szinte egyedül lép fel egy adott témában valamilyen markáns, az aktuális többségitől eltérő állásponttal, hogy
Orbán Viktornak nem igaza van, hanem igaza lesz.
Ez igencsak bebizonyosodott akár migránsügyben, de az orosz-ukrán háború esetében is" – fejtegette a múzeumigazgató.
Baán Ukrajna ügyével kapcsolatban is felmondta az orbáni álláspontot, miszerint Magyarország és Oroszország között legyen egy lehetőleg nagy kiterjedésű, önálló állam, hogy az ukrán ellenoffenzíva kudarc volt, és hogy tűzszünetre van szükség.
Orbánt olyannyira méltatta, hogy azt is kifejtette, hogy ő mára saját jogán olyan pozíciót vívott ki, ami messzemenően felülmúlja Magyarország súlyát, de ez a korlátja is, mert mégiscsak egy kis ország miniszterelnöke, "egészen addig, amíg az európai politikai paletta nem változik akkorát, hogy ne csak lehessen, hanem evidensen ő legyen a közös Európa egyik vezető tisztségviselője".
Saját területével kapcsolatban Baán arról beszélt, hogy a Városligetet mint közparkot már réges-rég "beépítették", ettől lett Magyarország legvonzóbb és leglátogatottabb közparkja, a közparkba épített múzeumokkal pedig csak egy élő és mindenki által szeretett hagyományt folytattak – ami sem Rákosrendezőn, sem más lepusztult ipari területen nincs meg, ezért sem akarták a most majd mini-Dubajnak helyszínt adó Rákosrendezőre a múzeumi negyedet.
Baán elmondta, hogy az eredetileg a Városligetbe tervezett, de a projektből végül kimaradt fotó- és építészeti múzeumok ügye is megoldódni látszik: az Építészeti Múzeum a Magyar Művészeti Akadémiának köszönhetően megépül a Bajza utcában, nemrég zárult az épület tervpályázata, és elmondása szerint a Fotómúzeum ügyében is várható előrelépés, a reményei szerint akár már jövőre.
Baán szerint azért nem jött be még kiugróan a Liget-projekttel jósolt hatalmas turisztikai ugrás, mert bár a Magyar Zene Háza "vitathatatlanul a legjobb intézmény a maga nemében a világon", de önmagában ez az intézménytípus nem indukál jelentős nemzetközi turizmust, áttörés akkor lesz, ha a Városliget "Európa legvonzóbb és legkomplexebb kulturális negyedeként" kerülhet fel a térképre, ehhez viszont nélkülözhetetlen egy világszínvonalú kortárs épülettel rendelkező művészeti múzeum is, vagyis az Új Nemzeti Galéria. Úgy fogalmazott, hogy
2025-ben lehet ismét olyan helyzetben a nemzetgazdaság, hogy lesz pénz jelentősebb állami nagyberuházásokra, így az Új Nemzeti Galéria megépítésének megkezdésére is.
Az épülethez egyébként megvan az érvényes építési engedély és a kész kiviteli tervek is, Baán szerint akár holnap el tudnák kezdeni az építkezést.
A leendő új galéria felépülésével kiürülő Budavári Palotával kapcsolatban azt mondta, a mai technológiák segítségével, a korabeli tervek és dokumentumok birtokában építészetileg hitelesen vissza lehet állítani a háborús pusztítás előtti állapotot. A hasznosítását illetően kifejtette, az épületnek sosem volt kormányzati funkciója, ilyet most se tervez senki. "A királyé volt, ekképp a köztársasági elnök székhelye akár lehetne napjainkban is, ám az elnök hivatala megtalálta a helyét a Sándor-palotában, a miniszterelnök pedig a Karmelitában. A helyreállított királyi palota egy szabadon látogatható palotamúzeum lesz, csakúgy, mint Varsóban" – mondta.
