L. Simon László filmkritikában ostorozta a cancel culture-t

  • narancs.hu
  • 2024. január 4.

Fekete Lyuk

Nem, nem a kormány ellenvéleményekkel való viszonyát kritizálta.

Senki ne aggódjon, L. Simon László lojalitását az állampárt ideológiája felé egyáltalán nem csorbította meg az, hogy a szélsőjobbos Mi Hazánk épp egy általa is támogatott homofóbtörvény értelmezési vitja miatt rúgatta ki a Magyar Nemzeti Múzeum éléről: a férfi vendégcikket írt a kormánypárti Mandinernek, ahol a Semmelweis című filmet kritizálta meg. Ahogy a 444 kiszúrta, L. Simon olyan elánnal kezdte el támadni a történelmi film kapcsán a cancel culture-t, a woke-ot és kommunistázott, mintha abban reménykedne, megint kap valami finom állami pozíciót.

Már a szöveg kezdeténél kiderül, hogy itt nem is annyira a filmről lesz szó:

„Napjaink woke és cancel culture őrületében egyre több olyan kísérlettel szembesülünk, amely át akarja írni a történelmet. S ez a szándék elválaszthatatlan attól a jól megfogható identitásromboló politikai céltól, hogy megfosszanak bennünket a hőseinktől. A deheroizálás nem új keletű dolog, az európai kultúra hanyatlásának jól kitapintható jele, s egy­értelműen a kommunista, marxista, neomarxista politikai narratívák sajátja.”

Később sem áll le, hiszen előkerül a neomarxizmus, a diktatúrákban jelentőséget vesztett vagy lecserélni vágyott hősök, és persze az, hogy fontos lenne, hogy megforduljon az a tendencia, „ami az ötvenes évek eleje óta jellemzi a magyar hősök és hősiesség ábrázolását szinte valamennyi művészeti ágban, s meg tudjuk-e ezt tenni a fölösleges pátosz és a giccs visszatérése nélkül.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.