Gajdics Ottó emeli a tétet: globális, kormánybuktató háttérhatalmat vizionál

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 4.

Fekete Lyuk

Mi lesz itt ősszel, ha már a pártlap feje is fél?

Gajdics Ottó kétségkívül jelentős személy a magyar médiában, hiszen ő volt az, aki éveken keresztül képes volt egy olyan műsort (Páholy) vezetni a tévében, amelyben úgy kritizáltak magyar rendezőket, színházi alkotókat és írókat, hogy általában nem olvasták, nem látták a bírált alkotásokat. Aztán változtak az idők, Gajdics Ottó immár a Magyar Idők főszerkesztőjeként vigyáz arra, hogy ne érhesse a kormányt semmilyen bántás. Mai vezércikkében is ezt teszi, sőt, egyenesen csatlakozik Rogán Antalhoz, aki a hétvégén arról beszélt, hogy ősszel, a választási kampány részeként utcai zavargások várhatók.

false

 

Fotó: YouTube/Echo Televízió/Angard

Hogy ez mennyire így van, azt maga Gajdics erősíti meg, aki egy picit túl is tolja a NER-szimpátiát: „Mivel a nemzeti oldal még jól emlékszik a 2002-ben bekövetkezett rémálomra, senki nem veheti félvállról az elkövetkező időszakot. Az utóbbi időben többször is megtapasztalhattuk, hogyan teremt káoszt bárhol,

hogyan dönt meg neki nem tetsző kormányokat a globalista háttérhatalom,

amely ugye nincs is, hogyan rejtik humanitárius vagy jogvédő akciók mögé a nyilvánvaló beavatkozást a nemzetek életébe olyan szervezetek, amelyeket egy filantróp jelmezbe bújt gátlástalan spekuláns pénzel, akinek persze soha semmihez nincs köze.”

Tényleg forró lesz ez az ősz, és a kérdés csak az, hogy hogyan fogjuk kibírni az ilyen hülyeségeket.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.