Gajdics Ottó emeli a tétet: globális, kormánybuktató háttérhatalmat vizionál

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 4.

Fekete Lyuk

Mi lesz itt ősszel, ha már a pártlap feje is fél?

Gajdics Ottó kétségkívül jelentős személy a magyar médiában, hiszen ő volt az, aki éveken keresztül képes volt egy olyan műsort (Páholy) vezetni a tévében, amelyben úgy kritizáltak magyar rendezőket, színházi alkotókat és írókat, hogy általában nem olvasták, nem látták a bírált alkotásokat. Aztán változtak az idők, Gajdics Ottó immár a Magyar Idők főszerkesztőjeként vigyáz arra, hogy ne érhesse a kormányt semmilyen bántás. Mai vezércikkében is ezt teszi, sőt, egyenesen csatlakozik Rogán Antalhoz, aki a hétvégén arról beszélt, hogy ősszel, a választási kampány részeként utcai zavargások várhatók.

false

 

Fotó: YouTube/Echo Televízió/Angard

Hogy ez mennyire így van, azt maga Gajdics erősíti meg, aki egy picit túl is tolja a NER-szimpátiát: „Mivel a nemzeti oldal még jól emlékszik a 2002-ben bekövetkezett rémálomra, senki nem veheti félvállról az elkövetkező időszakot. Az utóbbi időben többször is megtapasztalhattuk, hogyan teremt káoszt bárhol,

hogyan dönt meg neki nem tetsző kormányokat a globalista háttérhatalom,

amely ugye nincs is, hogyan rejtik humanitárius vagy jogvédő akciók mögé a nyilvánvaló beavatkozást a nemzetek életébe olyan szervezetek, amelyeket egy filantróp jelmezbe bújt gátlástalan spekuláns pénzel, akinek persze soha semmihez nincs köze.”

Tényleg forró lesz ez az ősz, és a kérdés csak az, hogy hogyan fogjuk kibírni az ilyen hülyeségeket.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.