„Gyors szobrász vagyok, ezért vállaltam én”

  • narancs.hu
  • 2014. július 25.

Fekete Lyuk

A kamu Párkányi Raab Péter Fb-oldalról szedtük össze kedvenc idézeteinket. Párkányi az oldal miatt amúgy ma feljelentést tett. De nem ez az igazság?

Az oldal itt érhető el. És jöjjenek a remekek!

„Borókai Úr nekem biztosított Heti Válasz-cikke elérte a balliberális hisztisajtót, de végre belátták ők is legfőbb érdememet: gyors szobrász vagyok, ezért vállaltam egyedül én. A gyorsaság előnye, hogy a stilizált mondanivaló nem próbál evidenciákat sulykolni, a befogadóra van bízva, hogy ez sas vagy turul, Gábriel vagy Lucifer, alma vagy körte, művészet vagy hányás.”

false

 

Fotó: MTI

„Gyerekkoromban mindig statikus mérnök szerettem volna lenni. Az emlékmű ennek emlékére emlékeztet. Kiemelt nemzetgazdasági érdek miatt nem kellett pepecselni műszaki rajzokkal, a fantáziám és a ceruzám szabadon szárnyalhatott.”

„Schmidt Máriával egy ifjúsági oktató centrumot tervezünk a térre. Fontos, hogy a megszállásról, közös, nemzeti traumánkról a gyermekek nyelvén tudjunk beszélni.”

„Mindenkitől elnézést kérek, hogy január óta, amikor papírra vetettem szobrászként a statikai vázlatot – néhol 40 millimétert írtam a támfalra, bocsika –, hogy nem volt időm és kedvem megszólalni, de ez a mű kitöltötte a mindennapjaimat. Úgy érzem, nem volt hiába. Most lobbizok a Miniszterelnök Úrnál, hogy valaki azért csak avassa már fel, mert így nem lehet emlékmű, csak nem írhatom be a szívímbe, hogy megszállási létesítmény, ez gyanús lenne a TEK-nek. Köszönet Borókai Gábornak a bizalomért, a lehetőségért, nagyon hálás vagyok neki. A Heti Válasz számomra a korrekt, naprakész, a szélsőliberális lózungoktól mentes, természetes orbánizmust jelenti.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.