Szüret extra

Isten magyar volt: Fazekas miniszter szerint hamarosan hungarikum lesz

  • 2014. július 27.

Fekete Lyuk

Mi a közös Széchenyiben és Puskásban és egy vödör vöröshagymában? Fazekas Sándor agrárminiszter megmondja, és még csak bele sem pirul. Azt is megmondaná, hogy mi a közös Orbánban és a Magasságos Atyaúristenben, s akkor sem pirulna el.

„A hungarikumok a magyar szellem csúcsteljesítményei, és ezek nem csupán tárgyakban jelenhetnek meg, hanem művészeti alkotásokban, zenében, konyhaművészeti értékben, közösségi megnyilvánulásokban – nyilatkozta Fazekas Sándor agrárminiszter, a hungarikumbizottság elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorának. (…) Úgy vélte: a magyar emberek a hungarikumok alatt többnyire az élelmiszereket értik, noha a magyar nóta, a magyar operett, vagy akár Széchenyi István, Puskás Ferenc munkássága, a tárgyi néprajz elemei, sőt akár a táncházmozgalom is ide sorolható. Bár ezek nyilvánvalóan nem annyira kézzelfoghatók, mint a kiváló kalocsai paprika – mondta a miniszter” – olvasható fidesz.hu-n

Fazekas Sándor

Fazekas Sándor

Fotó: MTI

Hogy Puskás Ferenc hungarikumi munkásságát jórészt Madridban fejtette ki, nos, az ne zavarjon senkit se, hisz Felcsúton van róla stadion elnevezve. Őszintén szólva minket sem zavar, mindegy. Ám az már egy fokkal problémásabb, hogy ezeknek a magukat minden testhelyzetből túlnyaló senkiknek, mint ez a miniszter is, addig sem terjed a horizontjuk, hogy belássák, ha már a kenderesi macskaszar is hungarikum lesz (amin oly erősen dolgoznak), akkor  nem lesz olyan marha nagy dicsőség mondjuk csabai kolbásznak lenni. S a futballpályán már rég nem Puskás Öcsénk hungarikumkodik, hanem a „Mészöly-legénység”.

Ilyenformán egy magára valamit is adó csabai kolbász meg sem várja a kenderesi macskaszart, már most elsüllyed inkább szégyenében – Fazekas helyett is.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.