Orbán Balázs szerint Magyarország nem védekezett volna egy orosz támadás esetén

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 26.

Fekete Lyuk

A miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, hazánk tanult 1956-ból, ezért nem ment volna bele egy háborúba. 

Orbán Balázs a Mandineren a propagandalap Kohán Mátyás nevű „újságírójával” együtt vezetett, Stratégiai Részleg című műsorának szerdai adásában arról beszélt, hogy 1956-ból kiindulva Magyarország nem úgy viselkedett volna egy orosz támadás esetén, mint Ukrajna – szúrta ki a 444.hu

A miniszterelnök "politikai igazgatója" arról beszélt, bár minden országnak megvan a joga, hogy saját maga döntsön a saját sorsáról, de 

„pont '56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát,

ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett. Mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert '56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Orbán Balázs arról is beszélt, hogy szerinte a magyar emberek 80-90 százaléka egyetért a magyar kormány politikájával az orosz-ukrán háború ügyében, ha pedig az Egyesült Államok segített volna Magyarországnak 1956-ban, akkor szerinte kitört volna a III. világháború.

A kormány és a Fidesz álláspontja 1956-tal kapcsolatban jelentősen megváltozott 2010 óta. Orbán Viktor miniszterelnök 2022-ben október 23-a apropóján már arról beszélt, hogy a forradalmárok igazából csak egy béketárgyalást szerettek volna kiharcolni az oroszoktól, ünnepi beszédében pedig arról értekezett, hogy az oroszok csak a Nyugat árulása miatt voltak kénytelenek leverni a magyar forradalmat; tavalyi beszédében pedig „mértéktartó és felelősségteljes” megmozdulásnak nevezte ’56-ot, majd brüsszelezett. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.