Orbán Balázs szerint Magyarország nem védekezett volna egy orosz támadás esetén

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 26.

Fekete Lyuk

A miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, hazánk tanult 1956-ból, ezért nem ment volna bele egy háborúba. 

Orbán Balázs a Mandineren a propagandalap Kohán Mátyás nevű „újságírójával” együtt vezetett, Stratégiai Részleg című műsorának szerdai adásában arról beszélt, hogy 1956-ból kiindulva Magyarország nem úgy viselkedett volna egy orosz támadás esetén, mint Ukrajna – szúrta ki a 444.hu

A miniszterelnök "politikai igazgatója" arról beszélt, bár minden országnak megvan a joga, hogy saját maga döntsön a saját sorsáról, de 

„pont '56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát,

ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett. Mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert '56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Orbán Balázs arról is beszélt, hogy szerinte a magyar emberek 80-90 százaléka egyetért a magyar kormány politikájával az orosz-ukrán háború ügyében, ha pedig az Egyesült Államok segített volna Magyarországnak 1956-ban, akkor szerinte kitört volna a III. világháború.

A kormány és a Fidesz álláspontja 1956-tal kapcsolatban jelentősen megváltozott 2010 óta. Orbán Viktor miniszterelnök 2022-ben október 23-a apropóján már arról beszélt, hogy a forradalmárok igazából csak egy béketárgyalást szerettek volna kiharcolni az oroszoktól, ünnepi beszédében pedig arról értekezett, hogy az oroszok csak a Nyugat árulása miatt voltak kénytelenek leverni a magyar forradalmat; tavalyi beszédében pedig „mértéktartó és felelősségteljes” megmozdulásnak nevezte ’56-ot, majd brüsszelezett. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.