Orbán Balázs szerint Magyarország nem védekezett volna egy orosz támadás esetén

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 26.

Fekete Lyuk

A miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, hazánk tanult 1956-ból, ezért nem ment volna bele egy háborúba. 

Orbán Balázs a Mandineren a propagandalap Kohán Mátyás nevű „újságírójával” együtt vezetett, Stratégiai Részleg című műsorának szerdai adásában arról beszélt, hogy 1956-ból kiindulva Magyarország nem úgy viselkedett volna egy orosz támadás esetén, mint Ukrajna – szúrta ki a 444.hu

A miniszterelnök "politikai igazgatója" arról beszélt, bár minden országnak megvan a joga, hogy saját maga döntsön a saját sorsáról, de 

„pont '56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát,

ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett. Mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert '56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Orbán Balázs arról is beszélt, hogy szerinte a magyar emberek 80-90 százaléka egyetért a magyar kormány politikájával az orosz-ukrán háború ügyében, ha pedig az Egyesült Államok segített volna Magyarországnak 1956-ban, akkor szerinte kitört volna a III. világháború.

A kormány és a Fidesz álláspontja 1956-tal kapcsolatban jelentősen megváltozott 2010 óta. Orbán Viktor miniszterelnök 2022-ben október 23-a apropóján már arról beszélt, hogy a forradalmárok igazából csak egy béketárgyalást szerettek volna kiharcolni az oroszoktól, ünnepi beszédében pedig arról értekezett, hogy az oroszok csak a Nyugat árulása miatt voltak kénytelenek leverni a magyar forradalmat; tavalyi beszédében pedig „mértéktartó és felelősségteljes” megmozdulásnak nevezte ’56-ot, majd brüsszelezett. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.