Ismét Orbán Viktor volt a Kossuth Rádió vendége péntek reggel, aki ismét Törőcsik Zsolt műsorvezetővel beszélgetett, elsősorban a kormány mostanában kedvelt témájáról, az uniós szankciókról.
A beszélgetést Törőcsik azzal kezdte, hogy hogyan fér össze az, hogy az EU szankciókat vet ki Oroszországra, hogy hamarabb véget érjen a háború, miközben fegyvert küldve meghosszabbítják az ukrajnai háborút, ezzel pedig meg is adta a beszélgetést alaphangját, válaszul Orbán ugyanis rögtön kifejthette a nagy békepárti álláspontját.
Arról beszélt, hogy "szabadságharcos nemzet vagyunk", és fel is szokták hozni, hogy egy szabadságharcos nép most miért a béke oldalán van, szerinte azért, mert Magyarországnak nem kell elmagyarázni, hogy milyen lehet harcolni az oroszok ellen. "A mi Zelenszkijünket később kivégezték, tudjuk, hogy milyen a brutalitás és a háború" – jelentette ki, majd azt fejtegette, hogy
"1956-ban nem azért harcoltunk, mert azt hittük, hogy le lehet győzni a Szovjetuniót, hanem azért, mert azt gondoltuk, hogy ki tudunk harcolni egy béketárgyalást".
Orbán arról beszélt, hogy az ő fejében az '56-os logika, a béketárgyalás és a tűzszünet azonos, és azért kell béketárgyalás, mert sem a Szovjetuniót, sem Oroszországot nem lehet legyőzni. Szerinte már van egy "béketábor", a pápa, Kissinger, az amúgy baloldali Jürgen Habermas is a béke mellett áll, egyre erősebbek ezek a hangok, mert amíg a háború tart, és a nyugat szankciókkal válaszol, addig nem fog csökkenni az infláció sem.
Orbán hosszan beszélt a szankciók ellen, mondván az országok azért óvatosak a szankciókkal, mert 2-3 szokott csak beválni, és általában jobban fájnak annak, aki kivetette. Bár volt már sikeres szankció a történelemben, de jól ki kell munkálni, és ügyelni kell rá, hogy ne gyakoroljon nagyobb hatást a kivetőre.
"Brüsszelben ezt elszúrták"
– jelentette ki, mondván energiaügyben Európának nincs erőfölénye, és az, hogy "az energiatörpe vessen ki szankciót az energiaóriásra, ez szokatlan". Azt is mondta, hogy 6 hónapja sürgeti az Európai Bizottságot (EB), hogy tegyen le egy árcsökkentési javaslatot, de ezt nem tették meg, és a rossz szankciók miatt mentek fel az árak.
A szankciós javaslatokat amúgy a kormány követi, és minden betűt megvizsgálnak, hogy mi hátrányos Magyarországra nézve, és mindig van ilyen, ilyenkor pedig harcolnak, hogy ne terjedjen ki Magyarországra, vagy legyen kompenzáció. Kompenzáció nincs, ezért ha megállítani nem is tudják a szankciókat, azért harcolnak, hogy Magyarországot mentesítsék, eddig minden energiaszankciónál ezt el is érték.
Orbán azt, hogy a mentesség (és az általa sokat dicsért orosz gázszerződés) ellenére miért mentek fel mégis az energiárak Magyarországon, most azzal magyarázta, hogy közös európai piacon vagyunk, ezért ha felmennek az árak Európában, magukkal húzzák a magyar árakat is, ezért a végső megoldás az lenne, ha elállnának a szankciós politikától. Viszont a szankciókat 6 havonta meg kell újítani, november-decemberben lesz a következő ütközet.
Azt is mondta, hogy Prágában az uniós csúcson is azt érzékelte, hogy nőtt a szankcióellenes hangulat, egyre többen gondolják úgy, mint ő, már nem Magyarország az egyetlen, aki azt kérdezi, hogy "kinek az érdeke most az, ami történik". Orbán szerint Amerikából vesszük az energiát, ahol amúgy olcsóbb, ezért ők nyernek a dolgon, az európaiak pedig csak veszíteni tudnak ezen.
Szóba került az Északi Áramlat gázvezetéknél történt robbanás is, erről Orbán azt mondta, ez súlyos dolog, mert
"ez a mi felfogásunk és a magyar jog szerint terrorcselekmény, ha ezt állam is segítette, az akkor egy terrorista állam".
"Velem nem etetik meg azt, hogy nem tudják, hogy ott mi történt" – tette hozzá, mondván műholdakból a lakás ablakán is benéznek, ezért "egy magyarral nehezen értetik meg, hogy ne tudnák, hogy ki volt" a tettes, de "ezt majd a nagyok megoldják". Viszont az utolsó nagy kapacitású vezeték, ami orosz gázt hoz Magyarországra, az a török vezeték, ezen keresztük látják el most az országot, és ha ezt valaki felrobbantja, azt terroristatámadásnak fogja a kormány értékelni, és úgy is lép fel vele szemben – ígérte.
Az inflációról Orbán nem győzte hangsúlyozni, hogy "ez egy szankciós infláció", "a boltokban szankciós felárat fizetünk", és ha az EB változtatna a szankciós politikán, akkor szerinte a termékek árai néhány napon belül legalább a felükre csökkennének. Szerinte nem a piac törvényszerűségei miatt van infláció, vagy a gazdaság miatt, hanem "kívülről vitték be az inflációt a boltokba". Mint fogalmazott, "nemzetközi közmegegyezésnek számít", hogy az energiaárak 40-50 százalékban közvetlenül felelősek a mai árakért, 30 százalékban közvetett módon.
Felidézte, hogy amikor először volt miniszterelnök 1998-ban, akkor is 10 százalék körüli volt az infláció, de akkor ezt kemény munkával előbb megfelezték, majd 0 közelbe vitték, tehát "a mostani kormánynak van tapasztalata abban, hogy hogyan kell harcolni az infláció ellen". Azt mondta, most újra napirendre vették a kérdést és
"tisztelettel megkértem a jegybankelnököt és utasítottam a pénzügyminisztert, hogy a következő év végére ezt az inflációt legalább felezzék meg, és vigyék le úgy, hogy 1 százalékos legyen".
Mint mondta, ez egy családvédelmi intézkedés, az infláció mögött mindig vannak spekulánsok, az inflációemelő szankciókat meg kell akadályozni, tehát vannak eszközök.
A nemzeti konzultációval kapcsolatban Orbán ismét felmondta, hogy Európa két táborra szakadt, szankciópártiakra és azokra, akik szerint ezeket meg kell változtatni, "mert különben beledöglünk, belegebedünk", meg is szokta kérdezni, hogy meddig bírják ezt a családok, meddig fogják ezt csinálni, és "ha a válasz Amerikában van", akkor velük kell beszélni. Ismét hangsúlyozta, hogy milyen fontos, hogy Magyarorszg "eddig is ki tudott maradni a szankciós politkából", mert különben az infláció szerinte magasabb lenne és nem is lenne kellő energia.
Elmondta azt is, hogy
az éves fogyasztás 48,5 százaléka van a gáztározókban, ha nem jönne gáz, 6 hónapig zavartalan lenne a működés.
Arról is beszélt, hogy a szankciókat nem demokratikus módon vezették be, "senkit nem kérdeztek meg róla, döntöttek a brüsszeli bürokraták meg az európai elit" (köztük amúgy Orbán Viktor is az Európai Tanácsban, amikor igennel szavazott a szankciós csomagokra), de még demokrácia van és számít az emberek véleménye. Magyarországon meg is kérdezik az embereket a nagy európai kérdésekről, szokás, hogy egyetértést találjanak, hogy Orbán biztos legyen benne, hogy amit a kormány gondol, abban osztozik a többség is, és hogy van egy határ, amit a magyar emberek nem fogadnak el.
Végül egy kis migránsozás is belefért, Orbán arról beszélt, hogy a Frontex szinte beengedi őket, de Magyarországnak meg kell védenie a határait, aki átlépi illegálisan, azt meg kell torolni, idén 2000 embercsempészt fogtak el, és vontak büntetőeljárás alá. Hangsúlyozta, hogy óriási a nyomás a balkáni útvonalon. "Magasíthatjuk még a kerítést, magasítjuk is, növelhetjük a katonáink számát, növeljük is", de az lenne a jó, ha Szerbia déli határánál lenne inkább az újabb védvonal, erről nemsokára Belgrádban tartanak újabb tárgyalást.
Azt is mondta, hogy "a szolidaritási mechanizmus lányosan puhán hangzik, szinte már kedvet kap hozzá az ember", de ez valójában szétosztást jelent, vagyis hogy miközben Magyarország megvédi a határait, a többieknél beengedett migránsokat szétosztják, ami szerinte elfogadhatatlan. "Itt menekülttábor nem lesz, ide migránsok nem jönnek, hogy kik élnek itt, és kikkel élünk együtt, arról a magyar emberek és az általuk választott kormány és parlament dönt" – közölte.
