A halálra mutató nyílvessző – Térey János megnyitó beszéde a 10. Verzió Fesztiválon

  • Térey János
  • 2013. november 6.

Film

Tegnap kezdődött a 10. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Filmfesztivál Budapesten. Térey János megnyitó beszédét itt olvashatják.

...mindenki másokat torzít, mások által torzíttatván.
Gombrowicz: Esküvő (Spiró György fordítása)

...minden nevetséges, ha a halálra gondolunk.
Bernhard: Díjaim (Adamik Lajos fordítása)

1

Tisztelt Egybegyűltek,
az emberi helyzetek jelentős részében valaki rákényszeríti akaratát a másikra. A kisebbre, a gyöngébbre pakolja a súlyt. Vagy a nálánál nagyobbra: ez az igazi truváj. Ráerőlteti a közönséges hülyeségét, liliomártatlanságú vagy éppen mocskos vágyát, a testnedveit és az anyanyelvét. A szimpátiáját, a pártját. Rendjét, ízlését, szokásait. Kicsorbítva az alattvalók apró akaratát, mindig valamilyen Jóléti Bizottság diktál. A machiavellista hős, aki ráadásul karizmatikus is, látványosan áttör, eléri a teljes lefedettséget. És boldog, ha kényszeríthet. Teheti szép szóval, nyíltan csalva vagy mosolyogva, manipulálva. Erőltetheti az ötletét gyöngéden, sőt szerelemben. Terroristaként fegyverrel a kézben.

false

Bárkinek szabad rosszul döntenie. Ember, tehát joga van a bűntudatához, ha valamit elront. Márpedig elrontja. Hagyjuk őt morgolódni! Joga van az enyhülethez is. Kipihenni a társait. Az érintkezést e túlzsúfolt porondon. És mindenki igen rossz néven veszi, ha például nem fordulhat a szájíze szerint való kultúrához, valamilyen mesterséges akadályoztatás folytán. Dühöng, ha beleszólnak a teste csomagolásába és csendőrködnek a tettei fölött. Ha úgy nyomják le, hogy nem veszi észre, akkor tapintatosan jártak el vele.

2.

Vizsgáld azokat, akiknek kettős akarat volt
A születése, nem baleset;
Létük mégis a halálra mutató nyílvessző,
Megrezdítve az apák, az anyák szándékával;
Akiknek létükkel kell válaszolniuk
Két egybehangzó akaratra:*

Mit kezdjen magával, akit nem olyannak akartak, amilyen? Az orvos genetikushoz küldi a kismamát, kiszűrendő a fejlődési rendellenességeket; de a nő nem akar menni, mivel a kromoszómavizsgálat során át kellene szúrni a magzatburkát, és ilyenkor egy százalék a vetélés kockázata. Nem veszélytelen aktus, nem is kötelező. És az orvos nem írat alá vele papírt, amely szerint ő ugyan küldené a nőt, de az passzív.

És a kismamának Down-kóros gyermeke születik. Mire aztán szíve minden keserűségével és fájdalmával beperli az orvost vagyoni és nem vagyoni kár okozásáért – nem mellesleg egy előkelő ingatlan árára perli be –, és ez a kár, ha nem is maga az új élet,** de annak hibás kibontakozása. Az anya úgy nyilatkozik, orvosától sohasem kapott tájékoztatást a kockázatról. Váltig állítja: ha tudta volna, mi vár rá, biztosan megszakíttatja a terhességét. Családtervezési és önrendelkezési joga súlyosan csorbult az orvos életbevágó mulasztása miatt.

Beszámolója közös életükről valóban szívhez szóló. Elképzelhetetlen kínokat élnek át naponta: egyszerűen joguk van a jóvátételhez. Nem mintha bármit helyre lehetne ütni. Képzeljük el, hölgyeim és uraim, ha – fölrúgva a törvényt – a felperes nem az anya, hanem saját jogán maga a gyermek volna, aki azért részesülne kártérítésben, mert megszületett és él. Vagyis paradox módon elmaradt haláláért kapna kártérítést.

„Édes gyermekem! Kinyilvánítom, hogy púp vagy a hátamon, fejfájást okozol nekem az élethez és méltósághoz való jogoddal. És még hazudni is kényszerülök miattad. Bárcsak meg se születtél volna. Szülni különben is annyi, mint szaporítani a szomorúságot a Földön, nem?”
Nem.

3.
Az emberi jogok megléte természetes, mint a levegőé. Ahol emlegetni kell őket, ott eleve baj van. Én például nem szajkózom őket szívesen. Hiszen eddig is annyi betűt áldoztam a bajra. Baljós benyomásokat fogalmaztam meg nem föltétlenül udvariasan. Most már az örömre szeretnék koncentrálni.

A legnagyobb szabadság: igent mondani. Pedig nagy nemeket mondani mennyire jó és milyen hasznos is. Mindenki kamaszkorában tanul meg választani. A kézenfekvő, gyermeki tagadás évei után akkor kóstol bele az igenlésbe, akkor kap rá a bólintás jóízére. Bassár el-Aszad édesapja például az orvosi pályát szánta fiának, aki bólintott, és a szemészetet választotta, mivel nem állhatja a vér látványát.
A fesztivált megnyitom.

* Önidézet: A sértettek. In: Moll, Budapest, 2013.
** Az élet jogi értelemben nem tekinthető kárnak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.