Film

A zátony

  • 2016. szeptember 18.

Film

A gyanútlan amerikai lány egy csak a helybéliek ismerte, csodaszép mexikói öbölben egyedül szeretne hullámlovagolni. Utoljára anyukája hasában járt itt; mama meghalt, lánya valamiért neheztel, rá is, családja többi tagjára is; nem értik meg őt nyilván; bizonyít, valamit bizonyít azzal, hogy eljött ide. Mikor alulról fényképezik a békésen kalimpáló lábakat, nyomasztó hanghatások kíséretében, már tudjuk, hogy nem lesz itt önfeledt sportolás. És tényleg: bálnadögöt sodor a víz, a vérre cápa jő, a leányzó menekül, bálnadögről zátonyra, zátonyról bójára. És nincs menekvés. Vagy mégis?

Mint minden hasonló filmben, a főhősnek itt is önmagát kell valójában legyőznie, a saját kishitűségét. Csak a módozaton kellett volna még picit agyalni. Spielberg azonnal beugrik, de éppen nem a komplett (mikro)társadalomrajzzal, jellemekkel operáló Cápa, hanem a minden viszonyítási pontot elvető Párbaj, amelyben az irracionális Fenyegetéssel kell szembefordulni. Ám míg ott a Fenyegetés irracionális, itt a szembefordulás. Az inkább vicces, hogy a hősnő jelzőpisztollyal próbálja felgyújtani a halat az öböl közepén. Afelől is vannak kétségeim, hogy egy cápa minden körülmények között nekiáll-e acélbóját, vasrácsot harapdálni, s hogy ebbéli elszántságra lehet-e sikeres ellentámadást bazírozni. Vagy filmet.

A zsigeri ijesztgetésre ugyan mindig van fizetőképes kereslet, mégsem lehet az időnként mentési szándékkal közelítő, ám sajnálatosan kettéharapott delikvensektől elvörösödő zavaros bugyborékolást másfél óráig bámulni, miközben a cápa tizedmásodpercekig tűnik fel.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”