Film

Arthur Newman világa

Film

Van az a bájos toposz, amikor a merev, unalmas férfiember szembetalálkozik a vad, öntörvényű lánynyal, akinek deviáns, ám izgalmas életmódja felforgatja az ő kis posványos világát - Colin Firthnek nagy tapasztalata van az ilyen halvérű figurák megformálásában.

Dante Ariola filmje ott kezdődik, ahol a többi véget ér: a szürke FedEx-alkalmazott rádöbben, hogy csőd az élete, ezért másik személyazonosságot vásárol, hogy új életet kezdhessen profi golfozóként Indianában. Ha más nem is, de a film expozíciója mesteri: csak fragmentumokat kapunk a férfi elrontott életéből, amelyeket nem tudunk összeilleszteni, a cselekmény kibomlásával viszont minden apró mozzanat értelmet nyer. Elvált, a fia gyűlöli, a "szeretőjével" is hidegen bánik. Aztán egy nap friss cabrio Mercedesében elrobog az új élet felé. Viszonylag hamar bele is botlik egy balhés és kissé pszichotikus lányba (Emily Blunt egy csipetnyi tetovált lányt is behoz). Jön a szokásos road movie-narratíva, a kicsit elégikus, szürkére szűrőzött, szigorúan a mid-cult keretein belül maradó drámázgatás, nagyon nagy meglepetés senkit sem fog érni. Ami viszont izgalmas, az a Blunt és Firth között a vonzás és taszítás. Beszökdösnek idegenek házába szeretkezni, de sosem adják át saját énjüket, mindig egy másik pár szerepébe bújnak. A kamera is gyakran intim közelségbe furakszik hozzájuk, láthatóvá válik a bőrük textúrája. A vége azért nem sok meglepetést tartogat: mindenki tanul valamit és szembenéz önmagával, de a két főszereplő kémiája mégis az átlag fölé emeli a filmet.

Forgalmazza a JIL Kft.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.