Tévésorozat

A bura alatt

Film

Tudjuk jól, hogy mindenki kitörésre vágyik egy világvégi porfészekből, de az piszok nehéz. S ha ez nem volna elég, képzeljük el, Stephen Kinggel együtt, hogy egy szép, szokásos kisvárosi reggelen - mikor a szomszéd épp egy hullát ás el az erdőben, a korrupt polgármester propánkészleteket mutyizik, és a pap megint betép rendesen - egyszer csak lezuhan egy láthatatlan bura, és mindenki vidéken reked.

Jöhet a nyomozás és az egymásrautaltságból adódó szociálpszichológiának csúfolt társasjáték.

Ügyes technikával, igényes képi világgal - ígéretesen. Három szálon haladhatunk. Egy: hipermisztikus álbibliai várospusztulás Szodoma és Gomora bűneiért, csak még nem derült ki, ki szolgáltatja a büntetést. Az viszont elég bizonyos, hogy a kénköves esőhöz képest a gondviselés is felfelé lépett a technikai fejlődésben. Kettő: sokrétű nyomozás, ha nem lenne elég a közhelyekből, természetesen egy deviáns kívülálló és a lángoszlopszerepben tündöklő újságírónő a detektív. Három: szociálpszichológiai kísérlet, amelyben maguktól fejlődhetnének az emberi konfliktusok, ha nem erőltetetten gerjesztett, szerelemféltésből elkövetett emberrablásokat kellene néznünk, és misztikus görcsrohamot kapó tinédzserek kiabálását hallgatnunk - még ez tűnne a legérdekesebbnek.

Egyszóval van ez a bura, amely hangszigetel, elválaszt, ki- vagy bezár; lehetőséget ad a metafizikai és fizikai kérdések felvetésére, és a többi...

Stephen Kingtől csak annyit kérdeznénk, lehetne-e ilyet kérni a tévé és a néző közé is?

Szerdán és csütörtökön a tv2 műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.