Natalie Portman kapja a „zsidó Nobel-díjat”

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. november 7.

Film

Natalie Portman Oscar- és Golden Globe-díjas, izraeli származású amerikai színésznő kapja 2018-ban a „zsidó Nobelként” emlegetett Genesis-díjat.

„Büszke vagyok az izraeli gyökereimre és a zsidó örökségemre” – fogalmazott közleményében Portman, akit „mélyen megérintett” az elismerés.

A színésznő azt is bejelentette, hogy a díjjal járó egymillió dollárt (269 millió forintot) a nők oktatásának, gazdasági előretörésének, egészségügyi ellátásának és politikai életben való érvényesülésének támogatására fordítja, a pénzösszeg „egy jelentős részéből” magában Izraelben támogatja a női egyenjogúságért vívott harcot.

A Genesis-díj Alapítvány egyebek között Portmannek a nemek közötti egyenlőség, a szegénység felszámolása és az állatok védelme érdekében tett erőfeszítéseit méltatta. Stan Polovets orosz származású amerikai üzletember és filantróp, a Genesis-díj Alapítvány társalapítója és elnöke a világszerte élő több millió fiatal zsidó példaképének nevezte a színésznőt.

Natalie Portman

Natalie Portman

 

 

Portman a Genesis-díj ötödik és egyben első női kitüntetettje. A díjat várhatóan Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő adja át a színésznőnek 2018 júniusában, Jeruzsálemben.

Az egymillió dollár értékű díjjal olyan hírességeket tisztelnek meg, akik szakmájukban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és elkötelezettséget mutatnak a zsidóság és Izrael iránt is. A 2014-ben alapított elismerést eddig Michael Bloomberg korábbi New York-i polgármester, Michael Douglas Oscar-díjas színész, Jichak Perlman hegedűművész, valamint Anish Kapoor szobrász vehette át.

Évente négyszáz

A Csillagok háborúja széria újabb epizódjai, a Hideghegy, a V mint Vérbosszú, a Leon, a profi, a Goya kísértetei, a Párizs, szeretlek!, a My Blueberry Nights Oscar-jelölt sztárjának új filmje, A másik Boleyn lány megjelenésünk napján kerül a hazai mozikba.

 

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.