Film

Megjelenésünk napján indul retrospektív sorozat a Cirko-gejzír és a Kino filmszínházban a híres osztrák filmrendező műveiből. A széria slusszpoénja a maestro - díjakkal már eddig is dúsan dekorált - új filmje lesz: A fehér szalagot a filmhét után is műsoron tartják a mozik. Meg fognak lepődni!

A 33 éves osztrák színésznőt eddig színházban (bécsi Burgtheater, berlini Deutsches Theater, Volksbühne), valamint nagy filmes produkciók - A bukás - Hitler utolsó napjai, a Parfüm és Szabó István Szembesítése - nyúlfarknyi szerepeiben láthattuk. A tavalyi Berlinalén, élete első főszerepében - a Mások vagyunkban - Kate Winslet és Renée Zellweger orra elől halászta el az Ezüst Medve-díjat. A Berlinben és Bécsben élő színésznőt valahol félúton, telefonon értük utol.

Esztergályos Cecília szerelmes, kirakatok üvegében nézegeti magát, hever az ágyon, átmegy a zebrán, egyre közelebb és közelebb van hozzánk - olyan, mint az ábrándjainkban élő "te". Szabó István Te című kisfilmje (1961) pedig olyan, mint egy könnyű prelűd, valami távoli, hajlékony dallam. Nyilván az azóta eltelt idő is teszi, de Esztergályos annyira hasonlít Sebergre, hogy az aligha lehetett véletlen: tíz perc Kifulladásig (kis magyar - ahogy mondani szokták).

Dante szerint itt végzik azok, akik felebarátaik, önmaguk és Isten ellen támadnak. A héten kerül mozikba A hetedik kör, melynek középpontjában - megtörtént esetek alapján - a kamaszkori öngyilkosság áll.

Bár 2009-ben legalább 38 magyar film forgatási munkálatai indultak be hivatalosan, több nem készült el az idei (41.) szemlére. Mi mindenesetre voltunk olyan bátrak, s belenéztünk a versenyprogram üveggömbjébe, hogy lássuk a jövőt. Elhatározásunk utólag inkább vakmerőségnek tűnik.

A Magyar Filmlaboratórium egykori produkciós vezetőjével a filmszemle életműdíja alkalmából beszélgettünk.

A külső befektetők biztonságát garantálja az érvényes filmbiztosítás, éppen ezért nagyon sok esetben ennek meglétéhez kötik a finanszírozók az összegek folyósítását. Magyarországon a filmiparban sajnos még nem terjedt el ez a konstrukció, mert nem sikerült kialakítani a gazdasági alapon nyugvó filmfinanszírozást, amelybe külső befektetők tesznek be pénzt annak reményében, hogy befektetésük megtérül.

2009 nyara óta tartó procedúra ért véget avval, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói az év végén elnökké választották Kőrösi Zoltán írót, és felállt az új kuratórium is. Az új elnököt január 14-i számunkban próbáltuk faggatni terveiről ("Nincs olyan csoport, amelyhez közelebb állnék"), most pedig a kinevezéséig vezető utat mutatjuk be, mert meggyőződésünk, hogy a folyamat nemcsak a "filmesszakma" és nagy általánosságban a magyar kulturális élet állapotára jellemző, de messze túlmutat rajta.

Nemrég került a boltokba Nick Hornby új regénye, A Meztelen Juliet, de forgatókönyvíróként ő jegyzi a tavalyi év egyik legnagyobb angol filmsikerét, az An Educationt is. A Fociláz, a Pop, csajok, satöbbi és az Egy fiúról világhírű szerzője telefonon adott exkluzív interjút a Narancsnak.

Hallottak már önök a zöld sugárról? Netán adódott szerencséjük láthatni is? Ha az ég teljesen, de teljesen felhőtlen a tenger felett, s a nap lebukik a horizont mögött, akkor látható - egy röpke villanásra - a zöld sugár. Amikor épp eltűnik a lenyugvó nap a szemhatáron (a tenger és az ég vonalán). A zöld sugár a nap utolsó sugara, a változás dimenziótlan testet öltése, a fordulópont, amikor éjszaka lesz a nappalból, sötét a világosból. A zöld sugár egy tűszúrás, amikor a természet maga teremt magának szinte laboratóriumi körülményeket, amikor nem fúj a szél, és nincsenek felhők az égen, nem röppen fel váratlanul egy puskalövéstől megriadt madárraj, nem úszik be az állóképbe egy eltévedt hajó vitorlája, s a leghuncutabb bárányfelhőt is kézen fogja, s nem engedi a jóisten. És pont annyi ideig is tart, mint egy tűszúrás - ritka szerencse átélni. A pillanatot, amikor megváltozik minden.

1999-ben tért vissza Magyarországra, hogy megalapítsa a francia-magyar Frenák Pál Társulatot, és újszerű kifejezési formáival felkavarja a hazai kortárs táncéletet. Az elmúlt tíz évben a nemzetközi sikereken kívül azt is elérte, hogy nemcsak bemutatói, hanem a megújult társulatával rekonstruált régi darabjai is telt házakat vonzanak. Frenák Pál koreográfus-táncossal a Trafóban, a Fiúk című felújított darab előadása után beszélgettünk.

Kevés kínosabb dolog van annál, amikor egy igazodási kényszerrel sújtott rendező romló hallásával már nem észleli jól, hogy mit sutyorog a korszellem, és ennek következtében épp az imént kifutott divathoz sikerül csak idomulnia. Az immár évek óta masszív lejtmenetben haladó Guy Ritchie ebben a méltatlan sávban zötyög, amikor a bogaras angol detektív első ezredforduló utáni mozis fellépését szégyenszemre egy újabb Harry Potter-filmként vezényli le.

A színházban, főleg Kaposvárott és túlnyomórészt klasszikusokkal indult a pályája. Aztán a Krétakörrel átnyergelt az alternatívra, és ott is maradt. Dolgozott Greenawayjel a Tulse Luper bőröndjei: A moab történet Magyarországon forgó részeiben, de nevéhez fűződik egy sereg film is, a Portugál, a Nexxt, Az alkimista és a szűz, a Pánik, a Delta vagy a héten moziba kerülő Nibelung-lakópark látványterve is.

Idén lesz hetvenéves. A Brazil, a 12 majom, A Halászkirály legendája, a Gyalog-galopp, a Münchausen (sic!) báró kalandjai, a Félelem és reszketés Las Vegasban vagy éppenséggel az Időbanditák rendezőjének új filmje, a Doctor Parnassus és a képzelet birodalma megjelenésünk napján indul a magyar mozikban. A San Sebastián-i Filmfesztiválon beszéltünk vele.