Direkt36: magyar letelepedési kötvények is felbukkannak a kínaiak megfélemlítő akciói mögött

  • narancs.hu
  • 2025. április 28.

Külpol

Kína tudatosan teszi nehézzé a disszidensek életét Európában, az egyik részvevőnek több magyar kapcsolata is van.

Egy 2013-ban letelepedési kötvénnyel Magyarországra érkezett kínai férfi, Ma Ven-csün, részt vett egy kínai disszidensek megfélemlítésére irányuló akcióban az ENSZ emberi jogi konferenciáján Genfben – derült ki a Direkt36 és az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) közös tényfeltárásából. Ma, aki a Budapesten bejegyzett Kínai-Európai Kulturális, Művészeti és Sport Egyesület elnöke, először közös fotót kért a tibeti delegáció vezetőjétől, majd engedély nélkül kezdte fényképezni a csoport tagjait.

Az ENSZ munkatársának közbelépése után Ma törölte a képeket, de később az épület előtt ismét fotókat készített róluk.​

Az esetet a Tibeti Igazságügyi Központ munkatársa jelentette az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának, amely vizsgálatot indított. Ma tagadta a megfélemlítési szándékot, és azt állította, hogy félreértés történt. Szakértők szerint azonban az ilyen viselkedés a Kínai Kommunista Párt Egyesült Front nevű hálózatának módszereire utal, amely a külföldi kínai diaszpóra ellenőrzésére és a kritikus hangok elnyomására törekszik. A Direkt36 szerint Magyarországon 26 ilyen kínai egyesület és 56 személy azonosítható, köztük Ma is.​

Nyíri Pál, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint a feltűnő fényképezés inkább megfélemlítésre utal, mint információgyűjtésre. „Ha kémkedni akarnának, akkor nem amatőrökkel, és nem ilyen feltűnően csinálnák” – nyilatkozta a lapnak. Az eset rávilágít arra, hogy a letelepedési kötvényprogram révén Magyarországra érkezett személyek közül egyesek részt vehetnek a kínai állam külföldi megfigyelési és befolyásolási tevékenységeiben.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.