Film

Bornai Tibor zeneszerző, szövegíró, billentyűs 25 éve zenél. Az idők kezdetén (ahogyan minden rendes tizenéves) helyes félamatőr együttesekben - Bogyó, Küllőrojt -tette, mígnem az 1981-ben megalakult KFT zenekar a Táncdalfesztiválon viharos gyorsaságú és igen látványos sikert aratott (Bábu vagy). Az országos hírnév az illegalitásból s így az arcfestés kényszeréből is kiszabadította őket (Bornai mindig is utált sminkelni). Izgalmas, eseményszámba menő zenekar voltak, zenéjük is, szövegeik is a mai napig messziről felismerhetők. Még tehetségesebb epigonjaiknak is hamar be kellett látniuk, a KFT olyan műfajt teremtett, amely egyedül az övé, utánozhatatlan. Működésük tíz éve alatt hét nagylemezük jelent meg. 1990-ben, amikor a világzene épp csak sejtetni kezdte, hogy a világon van, Bornai már a Baba Yagával nyomul - 1992-ben lemez Münchenben, európai turné Norvégiától Olaszországig, közös tévéshow Párizsban Paul McCartneyval, a prágai kereskedelmi rádiók slágerlistáját heteken át vezetik. Ehhez képest első lemezük évek óta porosodik egy nagy német lemezcég pincéjében (túlélő-felszereléssel és egy kevés orosztudással a kalózkiadás persze megszerezhető a moszkvai újságoskioszkokban). Bornai a várakozás éveit sem töltötte tétlenül: október elején megjelenik harmadik önálló lemeze, a Balatoni tél.

Az utóbbi évtized hagyományához híven, amikor nem irodalmat, hanem irodalomról író emberek (Odorics Ferenc, Mészáros Sándor, Károlyi Csaba) álltak a 35 évesnél fiatalabb irodalmárokat tömörítő József Attila Kör élén, ezúttal is kritikust választott elnökének a szervezet augusztus végén, a közgyűléssel súlyosbított tatai edzőtáborozás alkalmával: Ágoston Zoltánt. Beszélgetőtársunk a JAK le- és beköszönő elnöke, Károlyi Csaba (Nappali ház, ÉS) és Ágoston Zoltán (Jelenkor) volt.

Három fiatal képzőművész, El-Hassan Róza, Hersko Judit és Köves Éva képviseli Magyarországot a november 9-ig nyitva tartó idei, 47. Velencei Biennálén.

Szombaton este adta a televízió Shakespeare Macbethjét a Győri Padlásszínház előadása alapján. Az isten sem mossa le rólunk, hogy Shakespeare-hősökben utazunk. III. Richárd után, íme, Lady Macbeth következik: Nyakó Júlia.

Színháza van Brünnben, a Divaldo Bolka Polívka. A világtól elhúzódva, egy kis délmorva faluban, Olsanyban lakik. A beszélgetés is itt készült.

A napokban Budapesten és Gyulán járt Gárdonyi László dzsesszzongorista, a bostoni Berklee tanára. Kirívó karrier az övé, csak egy álom tud így megvalósulni.

Idegeskedniük és kétségbeesniük azoknak, akiknek problémát okozna, ha messzi kontinensekre kéne járniuk, hogy egy kis puskapor- és vérszagot orronthassanak, egyelőre nem kell: az északír válság, amely idestova háromszázvalahány éve tart zökkenőmentesen, ezúttal sem ért véget, sőt. Az unionisták, más terminus technicusszal élve, a protestánsok bizonyos fokú joggal érzik úgy, hogy az új munkáspárti kormány hátba döfte őket, amikor nem szabta többé a béketárgyalások feltételéül, hogy az IRA szolgáltassa be a fegyvereit, hanem beérte a tűzszünettel.

Idegeskedniük és kétségbeesniük azoknak, akiknek problémát okozna, ha messzi kontinensekre kéne járniuk, hogy egy kis puskapor- és vérszagot orronthassanak, egyelőre nem kell: az északír válság, amely idestova háromszázvalahány éve tart zökkenőmentesen, ezúttal sem ért véget, sőt. Az unionisták, más terminus technicusszal élve, a protestánsok bizonyos fokú joggal érzik úgy, hogy az új munkáspárti kormány hátba döfte őket, amikor nem szabta többé a béketárgyalások feltételéül, hogy az IRA szolgáltassa be a fegyvereit, hanem beérte a tűzszünettel.

Natacha Atlast szerettük volna meginterjúvolni a Margitszigeten, A Zene Ünnepén, de ő olyan gyomorrontással vánszorgott le a repülőről, hogy kérdéses volt, színpadra léphet-e egyáltalán. Így hát az énekes/hastáncosnő helyett a Trans-Global Underground egyik alapítója, a különböző hangkeltő gépeket kezelő Alex Kasiek kapta az orra alá a mikrofont.

Ha a következő napokban szembejön veled egy lángoló gőzvasaló, nyugtalanságra nincs okod. Monty Cantsinnel, vagyis Kántor Istvánnal találkoztál; drót ruhaakasztó antenna a fején, és hatot mutat az órája, biztosan. Monty Cantsin, mint ismeretes, a neoizmus prófétája. Ennek jegyében jelentette meg pop-rocklemezeit, ennek jegyében festett és performerkedett, és ennek jegyében csukták le New Yorkban, amikor egy Picasso-képre freccsentette vérét a Modern Művészetek Múzeumában. Mostanában a Phycus nevű indusztriális zenekarral dolgozik, Puppet Government (Bábkormány) névvel igazgat Torontóban egy szervezetet, továbbá díjakat nyer a videóival, és egyre gyakrabban lép fel ezen a néven: Amen. Július első felében Magyarországon kavar.

Megint az lett a népek pofájába vágva, már azokéba, akik erősen figyelnek, hogy a szabályokat mi hozzuk, és mi tartjuk be őket, vagy nem tartjuk be őket, viszont azt is mi mondjuk meg, hogy mikor tartjuk be őket, és mikor nem, és akinek meg nem tetszik, benyalhat déli tizenkettőkor a Blahán. Az ORTT nyolcfős kuratóriuma hétfőn eredményt hirdetett a két országos sugárzású kereskedelmi televízióra kiírt pályázat dolgában. Az egyik frekvenciát a CLT-Ufa nevű konzorcium nyerte, a másikat meg az MTM-SBS nevű konzorcium, a harmadikat, amelyik nem nyert semmit, azt meg a CME nevű konzorciumnak hívják. Hogy ettől az egésztől hány centimétert megy majd előre a sajtószabadság, a független tájékoztatás és persze a művelődés ügye, az elválik. Vélhetőleg sokat: a kereskedelmi tévéknek természetükből adódóan pénzt kell termelniük, és valami pénzt kell termelnie az állami tévének is, és ezért egyik sem engedheti meg magának, hogy olyan minősíthetetlen gagyi legyen, mint most az MTV vagy a különféle kábeltévék. Igazi verseny lesz, és ez jó. Vagy inkább: lehet, hogy igazi verseny lesz. Mert az például, ahogy az ORTT elbírálta a három pályázatot, vérforralónak is nevezhető éppenséggel. A három pályázatról előre megállapított, objektív pontrendszer szerint kellett volna döntenie a kuratóriumnak, amiben kiemelt fontossággal bír például az, hogy ki mennyit dellázik a frekvenciáért. Ehhez képest az objektív pontrendszer valahogy a pályázatok értékelése után bírt megállapítódni: előbb a nyertesek, aztán a pontok, a rohadékjai. Így történhetett meg, hogy a legtöbbet ígérő, Baló-Palmer-Lauder-Vajna-féle CME ajánlata - bár a cég 12 milliárd forintot kínált bármelyik frekvenciáért - mégis kevesebbet ért, mint az MTM-SBS 9, illetve a CLT-Ufa 8 milliárdja - azé a konzorciumé, amelyik késve és hiányosan adta be pályázatát anno, mégis elfogadták. Az indokláson, hogy vajon miért is lett kiszórva négymilliárd forint az ablakon, talán még lapzártánkkor is dolgozik Révész Sándor, az ORTT elnöke, akinek egyik legfontosabb, már-már államférfiúi erénye az, hogy még Horn Gyulánál is alacsonyabb. Az ORTT-ben egyébként végül is a Fidesz, az FKgP, a KDNP és az MSZP által delegált kurátorok szavazata volt a döntő, de leginkább az MSZP-s illetőé, egy bizonyos Kardos Lajosé, aki sokat tapasztalt férfiú lehet, egyszer, a Morvai-expedíció tagjaként például Barguzinban is megpróbált egy női csontvázat felcsípni. Kardos persze Révész Tamás házizombija, úgy, ahogy Révész Tamás a Horn Gyuláé - és hogy Hornnak miért nem kellett Baló, hogy az SZDSZ-szel volt-e valami homályos elszámolnivalója, vagy a befektetők kiléte számított a miniszterelnöknek, arra talán még Popper Péter sem tudja a választ, pedig ő pszichológus is meg közel álló személyiség is. (Az ellenzéki pártok motivációi földhözragadtabbnak tűnnek: má´ még zsidó pénzen gyünne az amerikai kultúrmocsok! És: tévé kéne, Palmer koma? Menjé´ a románokhoz, azoknak tévézzé´!)

Az Ünnepi Könyvhét alkalmával Budapesten járt minden idők talán legnépszerűbb külföldi írója, akinek több mint 3 millió könyvét adták el nálunk.

Magyar Narancs: Ön nemrégiben A Marilyn Monroe-doktrína, avagy a boldogságra törekvés a fogyasztáson keresztül - US-popkultúra és Ausztria demokratizálódása a hidegháborúban címmel tartott előadást. S noha a Coca-Cola-bódulatnak nálunk is hódoltak, itt épp a másik nagyhatalom vetette be magát, és nem állítható, hogy egyfajta szovjetizáció dívott volna, az oroszok demokratizáló hatásáról beszélni pedig egyenesen röhejes volna. Hogyan járult hozzá a II. világháború utáni Ausztria demokratizálódásához az amerikai jelenlét?

1999-ben Magyarország lesz a Frankfurti Könyvvásár díszvendége, a Schwerpunkt (súlypont), ahogy ott mondják. Radnóti Sándor vezetésével látott munkához a magyar megjelenés koncepcióját kidolgozó bizottság, mely pillanatnyilag három főből áll, a másik kettő Dalos György író, a berlini Magyar Ház igazgatója és Miklós Tamás társadalomfilozófus, az Atlantisz Könyvkiadó vezetője, de bővülni fog egy-egy szakterület - zene, képzőművészet - gazdájával.