Utolsókból lesznek az elsők

  • 1997. július 3.

Film

Megint az lett a népek pofájába vágva, már azokéba, akik erősen figyelnek, hogy a szabályokat mi hozzuk, és mi tartjuk be őket, vagy nem tartjuk be őket, viszont azt is mi mondjuk meg, hogy mikor tartjuk be őket, és mikor nem, és akinek meg nem tetszik, benyalhat déli tizenkettőkor a Blahán. Az ORTT nyolcfős kuratóriuma hétfőn eredményt hirdetett a két országos sugárzású kereskedelmi televízióra kiírt pályázat dolgában. Az egyik frekvenciát a CLT-Ufa nevű konzorcium nyerte, a másikat meg az MTM-SBS nevű konzorcium, a harmadikat, amelyik nem nyert semmit, azt meg a CME nevű konzorciumnak hívják. Hogy ettől az egésztől hány centimétert megy majd előre a sajtószabadság, a független tájékoztatás és persze a művelődés ügye, az elválik. Vélhetőleg sokat: a kereskedelmi tévéknek természetükből adódóan pénzt kell termelniük, és valami pénzt kell termelnie az állami tévének is, és ezért egyik sem engedheti meg magának, hogy olyan minősíthetetlen gagyi legyen, mint most az MTV vagy a különféle kábeltévék. Igazi verseny lesz, és ez jó. Vagy inkább: lehet, hogy igazi verseny lesz. Mert az például, ahogy az ORTT elbírálta a három pályázatot, vérforralónak is nevezhető éppenséggel. A három pályázatról előre megállapított, objektív pontrendszer szerint kellett volna döntenie a kuratóriumnak, amiben kiemelt fontossággal bír például az, hogy ki mennyit dellázik a frekvenciáért. Ehhez képest az objektív pontrendszer valahogy a pályázatok értékelése után bírt megállapítódni: előbb a nyertesek, aztán a pontok, a rohadékjai. Így történhetett meg, hogy a legtöbbet ígérő, Baló-Palmer-Lauder-Vajna-féle CME ajánlata - bár a cég 12 milliárd forintot kínált bármelyik frekvenciáért - mégis kevesebbet ért, mint az MTM-SBS 9, illetve a CLT-Ufa 8 milliárdja - azé a konzorciumé, amelyik késve és hiányosan adta be pályázatát anno, mégis elfogadták. Az indokláson, hogy vajon miért is lett kiszórva négymilliárd forint az ablakon, talán még lapzártánkkor is dolgozik Révész Sándor, az ORTT elnöke, akinek egyik legfontosabb, már-már államférfiúi erénye az, hogy még Horn Gyulánál is alacsonyabb. Az ORTT-ben egyébként végül is a Fidesz, az FKgP, a KDNP és az MSZP által delegált kurátorok szavazata volt a döntő, de leginkább az MSZP-s illetőé, egy bizonyos Kardos Lajosé, aki sokat tapasztalt férfiú lehet, egyszer, a Morvai-expedíció tagjaként például Barguzinban is megpróbált egy női csontvázat felcsípni. Kardos persze Révész Tamás házizombija, úgy, ahogy Révész Tamás a Horn Gyuláé - és hogy Hornnak miért nem kellett Baló, hogy az SZDSZ-szel volt-e valami homályos elszámolnivalója, vagy a befektetők kiléte számított a miniszterelnöknek, arra talán még Popper Péter sem tudja a választ, pedig ő pszichológus is meg közel álló személyiség is. (Az ellenzéki pártok motivációi földhözragadtabbnak tűnnek: má´ még zsidó pénzen gyünne az amerikai kultúrmocsok! És: tévé kéne, Palmer koma? Menjé´ a románokhoz, azoknak tévézzé´!)

Megint az lett a népek pofájába vágva, már azokéba, akik erősen figyelnek, hogy a szabályokat mi hozzuk, és mi tartjuk be őket, vagy nem tartjuk be őket, viszont azt is mi mondjuk meg, hogy mikor tartjuk be őket, és mikor nem, és akinek meg nem tetszik, benyalhat déli tizenkettőkor a Blahán. Az ORTT nyolcfős kuratóriuma hétfőn eredményt hirdetett a két országos sugárzású kereskedelmi televízióra kiírt pályázat dolgában. Az egyik frekvenciát a CLT-Ufa nevű konzorcium nyerte, a másikat meg az MTM-SBS nevű konzorcium, a harmadikat, amelyik nem nyert semmit, azt meg a CME nevű konzorciumnak hívják. Hogy ettől az egésztől hány centimétert megy majd előre a sajtószabadság, a független tájékoztatás és persze a művelődés ügye, az elválik. Vélhetőleg sokat: a kereskedelmi tévéknek természetükből adódóan pénzt kell termelniük, és valami pénzt kell termelnie az állami tévének is, és ezért egyik sem engedheti meg magának, hogy olyan minősíthetetlen gagyi legyen, mint most az MTV vagy a különféle kábeltévék. Igazi verseny lesz, és ez jó. Vagy inkább: lehet, hogy igazi verseny lesz. Mert az például, ahogy az ORTT elbírálta a három pályázatot, vérforralónak is nevezhető éppenséggel. A három pályázatról előre megállapított, objektív pontrendszer szerint kellett volna döntenie a kuratóriumnak, amiben kiemelt fontossággal bír például az, hogy ki mennyit dellázik a frekvenciáért. Ehhez képest az objektív pontrendszer valahogy a pályázatok értékelése után bírt megállapítódni: előbb a nyertesek, aztán a pontok, a rohadékjai. Így történhetett meg, hogy a legtöbbet ígérő, Baló-Palmer-Lauder-Vajna-féle CME ajánlata - bár a cég 12 milliárd forintot kínált bármelyik frekvenciáért - mégis kevesebbet ért, mint az MTM-SBS 9, illetve a CLT-Ufa 8 milliárdja - azé a konzorciumé, amelyik késve és hiányosan adta be pályázatát anno, mégis elfogadták. Az indokláson, hogy vajon miért is lett kiszórva négymilliárd forint az ablakon, talán még lapzártánkkor is dolgozik Révész Sándor, az ORTT elnöke, akinek egyik legfontosabb, már-már államférfiúi erénye az, hogy még Horn Gyulánál is alacsonyabb. Az ORTT-ben egyébként végül is a Fidesz, az FKgP, a KDNP és az MSZP által delegált kurátorok szavazata volt a döntő, de leginkább az MSZP-s illetőé, egy bizonyos Kardos Lajosé, aki sokat tapasztalt férfiú lehet, egyszer, a Morvai-expedíció tagjaként például Barguzinban is megpróbált egy női csontvázat felcsípni. Kardos persze Révész Tamás házizombija, úgy, ahogy Révész Tamás a Horn Gyuláé - és hogy Hornnak miért nem kellett Baló, hogy az SZDSZ-szel volt-e valami homályos elszámolnivalója, vagy a befektetők kiléte számított a miniszterelnöknek, arra talán még Popper Péter sem tudja a választ, pedig ő pszichológus is meg közel álló személyiség is. (Az ellenzéki pártok motivációi földhözragadtabbnak tűnnek: má´ még zsidó pénzen gyünne az amerikai kultúrmocsok! És: tévé kéne, Palmer koma? Menjé´ a románokhoz, azoknak tévézzé´!)

De a lényeg nem ez.

Révész Tamás állítólag nagyon szeretné, ha az ORTT valamicske részvényeket kapna a privatizálásra váró Antenna Hungáriából, a műsorszóró vállalatból. Vagyis ha az ORTT ezen a csalafinta módon olyan tulajdonhoz jutna, aminek a segítségével adott esetben meg tudná szorongatni a magántévék tökét. Emelem a díjat, nem emelem, szórok, nem szórok. Mert hát jó, jó ez a független izé, de mégiscsak. Választások jönnek.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.