Csak rövid távon fojtja le az inflációt, miközben visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak - állítja az OKSZ közleménye. Az árréscsökkentés célja elméletileg az infláció mérséklése, a gyakorlatban azonban olyan beavatkozást jelent az árképzésbe, amely csökkenti az érintett kereskedők nyereségét vagy tovább növeli az eddig elszenvedett veszteséget, és ezáltal a működésüket is veszélyezteti. Ha a kereskedők veszteségesek, akkor nem tudnak beruházni, fejleszteni, de még a fennmaradásuk is bizonytalanná válik.
„Az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése teljesen ellentétes a piacgazdaság működési logikájával, és hosszú évekre tönkreteszi a hazai kiskereskedelem működését, aminek végső soron a magyar családok és nyugdíjasok isszák meg a levét”
– fogalmazott a szövetség. Az OKSZ szerint az infláció csökkentését hosszú távon már az élelmiszer-árrésstop sem szolgálja, de a háztartási- és tisztítószerek bevonása rövid távon sem indokolt.
Ebben a termékkörben az elmúlt egy évben regisztrált áremelkedés minimális volt, a háztartási szerek pillanatnyilag lefelé húzzák az inflációt. A termékkör súlya a fogyasztói kosárban az élelmiszerek 25-30 százalékával szemben 2-3 százalék, ami miatt egy esetleges jelentős árcsökkenés sem hat érdemben az inflációra – mutattak rá.
Az élelmiszerekkel ellentétben ebben a termékcsoportban a forgalmazott márkákat döntően globális multinacionális cégek birtokolják; míg az élelmiszereknél a kiskereskedelem párbeszédet folytat a jórészt hazai beszállítókkal, ebben a termékkörben erre korlátozottak a lehetőségek - tették hozzá.
Az árréscsökkentés intézménye az élelmiszerek esetében valóban hozott átmeneti árcsökkenéseket, de hosszú távú fenntartása káros az egész gazdaságra nézve, mert korlátozza a vállalatok fejlesztési lehetőségeit, hosszú távon ellehetetleníti a működésüket - hangsúlyozták a közleményben.
A szövetség jelezte: a magyar kiskereskedelem üzletláncainak egy része már az intézkedés bevezetése előtt is veszteséges volt, mások szerény nyereséggel működnek. Az élelmiszer-árrésstop még az ígért május végi kivezetéssel is legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságjavító beruházásait, ami a jövőben az árakban, a foglalkoztatottak számában, végső soron a fogyasztók gyengébb kiszolgálásában üthet vissza.
Mindez nem a kiskereskedelem negatív válasza a szektort ért folyamatos támadásokra, hanem piaci törvényszerűség. Az infláció kordában tartása minden piaci szereplő érdeke, de ehhez ellátási lánc szinten kell feltárni és kezelni az áremelkedést előidéző okokat, gazdasági tényezőket, meghagyva a vállalkozások számára a piaci logika alapján történő döntési szabadságot – zárja közleményét az OKSZ.
A magyar kormány március 17-én írta elő, hogy korlátozásokat vezessenek be az üzletek egyes termékek áraira, mert az infláció csak nem akart megállni. Arról is írtunk, hogy havi 1,5 milliárdot bukik az árrésstoppal a Spar. Már akkor is úgy fogalmaztunk, hogy az árrésstoppal a kereskedőkkel vitetik el a balhét Nagy Márton tárcája.
