„A Király utca egyik legnagyobb félreértése az ún. Central passage (a 8–10. szám alatt), amit eredetileg a menőség csúcsának szántak. De a szánalmas, környezethez egyáltalán nem illő monstrumba nem költöztek a várt luxusüzletek és -irodák” – írtuk két évvel ezelőtt, mivel ekkor még csak a Gödör Klub és a Panificio il Basilico nevű pékség és pizzéria próbált életet lehelni az elátkozott ingatlanba. De két év alatt nagyot változott a világ. A környék népszerűsége felülírta a hátrányos helyzetet, újabb és újabb bérlők érkeztek, úgy tűnik, a bulinegyed turistaforgalmát is sikerült bekapcsolni. A változás vesztese a Gödör Klub lett, lehúzták a redőnyt, a Panificio il Basilico viszont éppen e turistaforgalomra számítva bővítette kínálatát, bár szó sincs újabb olasz ételekről. A pizzéria közvetlen szomszédságában a Magyar Pékmesék nevet kapta a Panificio (magyarul: pékség) új étterme, amely nevéhez híven kizárólag hazai ízekkel csábít. A dolog azért furcsa, mert azt ugyan megszokhattuk, hogy Korda György olasz slágereket énekel, itt viszont Domenico Modugno jön azzal, hogy 100 forintnak 50 a fele…
Az biztos, hogy a körözött-tálat (1590 Ft) bármelyik ún. magyaros helyen sikerrel felszolgálhatnák, itt inkább a mellé adott kenyértől emlékezetes. Persze a külföldi célközönségnek az ilyen átlagos körözött is kalandos lehet, meg az is, hogy leginkább hagymák képezik a zöldköretet. A halászlével (1990 Ft) hasonló a helyzet. Kellemesen hömpölyög a tálban, a mocsárvilágot nyomokban sem tartalmazza, és a benne lévő hallal sincs baj, de ahogy megesszük, úgy felejtjük el. Viszont a vadas (2890 Ft) tényleg emlékezetes. Már a gombóc is ötöst érdemel, mégis a marhahúst dicsérjük; a „hagyományos” cipőtalp helyett omlós, kés nélkül is könnyedén szeletelhető darabokat kapunk, ráadásul anélkül is ízletesek, hogy megmártogatnánk őket a túlzottan is édeskés szószban. Túrógombóccal (1150 Ft) zárjuk sorainkat, főleg azt jegyezzük meg belőle, hogy sós íze van, de még ez sem árt neki.
