étel, kihordó

Vasmacska – Hekk & Go

  • ételhordó
  • 2020. november 26.

Gasztro

A főváros egyik legkellemesebb terasza távol esik mindentől, ami felkapottnak mondható. Az egység a budafoki Duna-parton áll, ám ha levesszük szemünket a folyóról, a kerítésen túl Sztalkert idéző környezet dereng fel. Ennek alapján a Vasmacska lehetne olyan is, mint egy szocreál üzemi étkezde udvara, ahol táncmulatságot tartanak alkalmanként, de nem olyan. „Ha körös-körül a múlt árnyéka kísért, akkor ez a pár száz négyzetméter a jövő” – írtuk róla 2015-ös felfedezésünk idején, bár hozzátettük: nagyon reméljük, hogy minél később alakul ki e tájon is olyan népszórakoztató tömegnyomortelep, mint a Római-parton. Nagyjából öt évre lőttük be a viszonylagos nyugalmat, nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

Így hát különösen kellemes meglepetés, hogy a Vasmacska annak ellenére sem dobta be a törülközőt, hogy a világ végén van. Átálltak az ételhordásra, ami megmutatkozik abban is, hogy Hekk & Go néven fut a robogó (rendeléskor: hekkngo.hu), hadd tudja meg a világ, hogy a járvány ideje alatt sincsenek a halak a víz alá nyomva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.