A kormány a szakképzésbe terelné a diákokat, pedig a szakmunkások hagynák el legszívesebben az országot

  • narancs.hu
  • 2018. július 6.

Gazdaság

Ebben megint nincs sok logika.

A Világgazdaság írta meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérésére hivatkozva, hogy a legnagyobb számban a szakmunkásképzőt és a szakiskolát végzett, 20–39 év közötti férfiak szeretnének kivándorolni az országból.

A felmérés szerint minden huszadik 15–74 éves válaszadó azt mondta, hogy a következő két évben külföldön tervez munkát vállalni, és az igennel válaszolók 14 százaléka mondta azt, hogy végleges letelepedést tervez.

Parragh és Orbán

Parragh és Orbán

Fotó: MTI

A lap azt is írja, hogy legnagyobbrészt a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett, 25–44 év közötti férfiak vállaltak külföldön munkát, többségük Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban. Ez azért érdekes, mert a kormány évek óta azon dolgozik, hogy a szakképzésbe terelje a diákokat: Parragh László, az iparkamara elnöke többször is beszélt a gimnáziumok ellen, de Orbán Viktor is beszélt már arról, hogy a jövő a szakképzésben van.

(Világgazdaság via 24.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.