A Red Bull 13 millió forintot, mi pedig 1,4 milliárd forintot fizettünk a budapesti Red Bull Air Race-ért

  • narancs.hu
  • 2018. július 19.

Gazdaság

Mi ez, ha nem az év biznisze.

Azon kívül, hogy napokig borzolta a fővárosiak kedélyét a nagy zajjal és a belvárosban teljes közlekedési káosszal járó Red Bull Air Race, majd kiderült, hogy a névadó szponzor 90 százalékos kedvezménnyel, szóval kb. 100 Ft/négyzetméter áron kapott területhasználati engedélyt, most egészen elképesztő számok kerültek nyilvánosságra.

A G7 portál által publikált beszámoló alapján a magyar állam – egészen pontosan az állami tulajdonú Hungaroring Zrt. – 4,4 millió eurót, vagyis 1,4 milliárd forintot fizetett az osztrák energiaital-gyártónak, hogy megrendezze a Red Bull Air Race budapesti futamát idén.

Ami külön érdekesség, hogy az állam sehol máshol nem támogatja ezeket a rendezvényeket. Míg itthon hatmillió eurót tapsolhatnak el erre. Mindezt közbeszerzés, költség-haszon elemzés vagy bármilyen számszerűsíthető eredmény felmutatása nélkül.

Ráadásul a szervezők által gyakran hivatkozott 13 milliárd forintos adóhaszon elmélete is megdőlni látszik, a bevételek inkább tűnnek elhanyagolhatónak, országreklámként pedig értelmezhetetlennek. Az is érdekes tény, hogy igazán fontos városokba nem jut el a Red Bull Air Race, inkább a némi figyelemre hajtó kisebb városok adnak otthont a rendezvényeknek, és Budapesten kívül minden más helyszínen belépőt szednek. Úgy tűnik, a magyar államnak minden pénzt megér saját felhőtlen szórakozása.

Miért nem viszik már a francba a főváros közepéről a Red Bull repülő bolhacirkuszát? Hármat találgathatsz!

1. Korrupció 2. Kisebbrendűségi komplexus 3. Besenyei Péter Csodálatos dolog a Red Bull Air Race, az biztos. Itt rendezik a UNESCO világörökség áldásaitól többszörösen megtisztelt belváros szívében. Teljesen nyilvánvalóan totál környezetszennyező a buli, bizonyítottan halláskárosodást okoz, s legalább egy hónapig (három hét előtte, egy utána, s akkor még nagyon finomak vagyunk) teljes közlekedési káoszt okoz, legtöbbször útlezárások és parkolási tilalmak formájában.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.