1400 milliárd forintra büntette Brüsszel a Google-t

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. július 18.

Gazdaság

A versenyszabályok megsértése miatt.

Rekordösszegű, 4,34 milliárd eurós (nagyjából 1400 milliárd forintnak megfelelő) büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken. Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos arról számolt be, hogy a Google – domináns piaci pozíciójával visszaélve – arra kényszerítette a nagyobb mobilgyártókat, hogy saját böngészőjét és keresőjét telepítsék előzetesen az eszközeikre, így korlátozva a versenytársakat.

A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia jogsértő magatartásával, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5 százalékát – írta közleményében a Bizottság.

„A Google az Androidot eszközként használta fel keresőmotorja erőfölényének bebetonozására. A gyakorlat megvonta a lehetőséget a versenytársaktól, hogy érdemeik szerint újíthassanak, versenyezhessenek, és megtagadta az európai fogyasztóktól a tényleges verseny előnyeit. Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes” – közölte Vestager.

A brüsszeli testület kifogásolta, hogy a Google az alkalmazásboltja, a Play Store engedélyezési feltételeként előírta a gyártók számára saját keresőjének és böngészőjének előzetes telepítését, valamint hogy kifizetéseket tett egyes nagyobb gyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára azzal a feltétellel, hogy eszközeikre előre kizárólag a cég keresőszolgáltatását installálják. Kiemelték emellett: a Google megakadályozta a saját alkalmazásaikat előzetesen telepíteni kívánó gyártókat abban, hogy akár csak egyetlen versengő, az Androidnak a Google által jóvá nem hagyott alternatív változatán működő intelligens mobileszközt is értékesíthessenek.

Az okos mobileszközök mintegy 80 százaléka Európában és világszerte is Androidot használ, amelynek eredeti fejlesztőjét a Google 2005-ben felvásárolta.

Az uniós  trösztellenes bírság összege a cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti. Az Alphabet árbevétele tavaly 110,9 milliárd dollár volt, tehát a büntetés egyesek szerint visszafogottnak is mondható.

Az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között a bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és Donald Trump amerikai elnök jövő heti találkozója előtt, amelyen elsősorban a felek kereskedelmi konfliktusáról lesz szó. Washington korábban azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy módszeresen vesz célba amerikai cégeket, Brüsszelben azonban ezt tagadják.

Az EU tavaly 2,4 milliárd euróra bírságolta a Google-t egy másik ügyben, amiért a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között. A vállalat ellen emellett az AdSense hirdetési platform miatt is vizsgálatot folytat az uniós versenyhatóság.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.