Hatnapos munkahetet vezetnek be Görögországban

  • narancs.hu
  • 2024. június 23.

Gazdaság

A szakemberhiány miatt kénytelenek erre egyes területeken.

Kötelezhetők lesznek a munkavállalók július 1-jétől a hatnapos munkahétre Görögországban az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektor bizonyos területein. Igaz, a hatodik napért 40 százalék extra munkabér jár, ám az a tény, hogy a munkavállaló ezekben az ágazatokban kötelezhető is lesz erre, jelzi, milyen súlyos a szakemberhiány a 10,4 milliós országban, miközben a munkanélküliség közel 10 százalékos.

Ahol nem kötelezhető a munkaadó felől, ott a munkavállaló beleegyezésével van erre lehetőség, de a Deutsche Welle cikke szerint – melyet a Telex szemléz – a gyakorlatban ez nehezen ellenőrizhető, így lényegében a munkavállalókat itt is rábírhatja a munkavállaló arra, hogy hat napot dolgozzon – akár a túlóráért járó díj nélkül.

A görög fizetések vásárlóereje a második legalacsonyabb az EU-ban. A minimálbér 380 euró – 150 ezer forint.

Görögország hosszú ideig recesszióban volt – a globális pénzügyi válság 2009-tól rántotta mélybe az országot – az államadósság a GDP 152 százalékán áll – és ez már javulás a korábbi 200 százalékról. Igaz, az államadósság terhe sokat enyhült azzal is, hogy a hitelek döntő többsége hosszú lejáratú, az adósság effektív kamatlába 1,5 százalék alatt, így a kamatok kevésbé nyomják agyon a költségvetést. A pénzügyi egyensúly megteremtése azonban nem mehetett áldozatok nélkül, ebbe a körbe illeszkednek a munkavállalókat kevésbé védő, neoliberálisként leírható szabályozások is.

Az Új Demokráciát (ND) vezető Kiriakosz Micotakisz kormánya tavaly tette lehetővé a munkaadóknak, hogy hat napos munkahétre álljanak át bizonyos ágazatokban, ha indokoltnak látják, szakképzett munkaerő hiányában.

Bár a szociálisan kevésbé érzékeny kormány szabályozása a munkavállalói jogok korlátozását jelentik, a gazdasági eredmények mégis láthatók, így a 2019-ben hatalomra került Micotakisz tavaly ismét megnyerte a választásokat. Igaz, rendszeresek a szociális tüntetések a magas árak és az alacsony bérek miatt.

A 40 órásmunkahét törvényi védelmének megszűnte kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat a munkaadókkal szemben

– miközben a világ fejlett része inkább a munkaidő csökkentése akár a négynapos munkahét felé halad. 

Tavaly még arról szóltak a hírek, hogy az Európai Uniónak törekednie kellene arra, hogy minél több tagállamban bevezessék a négynapos munkahetet. Ezt szintén az általános munkaerőhiánnyal indokolta Nicolas Schmit, az uniós foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa, mondván: a lerövidített munkahéttel csábítóbbá lehetne tenni ezeket a szakmákat.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.