Hatnapos munkahetet vezetnek be Görögországban

  • narancs.hu
  • 2024. június 23.

Gazdaság

A szakemberhiány miatt kénytelenek erre egyes területeken.

Kötelezhetők lesznek a munkavállalók július 1-jétől a hatnapos munkahétre Görögországban az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektor bizonyos területein. Igaz, a hatodik napért 40 százalék extra munkabér jár, ám az a tény, hogy a munkavállaló ezekben az ágazatokban kötelezhető is lesz erre, jelzi, milyen súlyos a szakemberhiány a 10,4 milliós országban, miközben a munkanélküliség közel 10 százalékos.

Ahol nem kötelezhető a munkaadó felől, ott a munkavállaló beleegyezésével van erre lehetőség, de a Deutsche Welle cikke szerint – melyet a Telex szemléz – a gyakorlatban ez nehezen ellenőrizhető, így lényegében a munkavállalókat itt is rábírhatja a munkavállaló arra, hogy hat napot dolgozzon – akár a túlóráért járó díj nélkül.

A görög fizetések vásárlóereje a második legalacsonyabb az EU-ban. A minimálbér 380 euró – 150 ezer forint.

Görögország hosszú ideig recesszióban volt – a globális pénzügyi válság 2009-tól rántotta mélybe az országot – az államadósság a GDP 152 százalékán áll – és ez már javulás a korábbi 200 százalékról. Igaz, az államadósság terhe sokat enyhült azzal is, hogy a hitelek döntő többsége hosszú lejáratú, az adósság effektív kamatlába 1,5 százalék alatt, így a kamatok kevésbé nyomják agyon a költségvetést. A pénzügyi egyensúly megteremtése azonban nem mehetett áldozatok nélkül, ebbe a körbe illeszkednek a munkavállalókat kevésbé védő, neoliberálisként leírható szabályozások is.

Az Új Demokráciát (ND) vezető Kiriakosz Micotakisz kormánya tavaly tette lehetővé a munkaadóknak, hogy hat napos munkahétre álljanak át bizonyos ágazatokban, ha indokoltnak látják, szakképzett munkaerő hiányában.

Bár a szociálisan kevésbé érzékeny kormány szabályozása a munkavállalói jogok korlátozását jelentik, a gazdasági eredmények mégis láthatók, így a 2019-ben hatalomra került Micotakisz tavaly ismét megnyerte a választásokat. Igaz, rendszeresek a szociális tüntetések a magas árak és az alacsony bérek miatt.

A 40 órásmunkahét törvényi védelmének megszűnte kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat a munkaadókkal szemben

– miközben a világ fejlett része inkább a munkaidő csökkentése akár a négynapos munkahét felé halad. 

Tavaly még arról szóltak a hírek, hogy az Európai Uniónak törekednie kellene arra, hogy minél több tagállamban bevezessék a négynapos munkahetet. Ezt szintén az általános munkaerőhiánnyal indokolta Nicolas Schmit, az uniós foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa, mondván: a lerövidített munkahéttel csábítóbbá lehetne tenni ezeket a szakmákat.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.