Februárhoz képest 17 ezerrel nőtt az álláskeresők száma Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2020. április 21.

Gazdaság

Márciusban 281 ezren kerestek állást.

Márciusban 281 ezerre nőtt az álláskeresők száma Magyarországon - derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) oldalára feltöltött egyik adattáblából, szúrta ki a Portfolio. Ez azt jelenti, hogy a februári adatokhoz képest 17 ezerrel nőtt az álláskeresők száma.

Bár majdnem minden korosztályban növekedett az álláskeresők száma, a legnagyobb emelkedés az 55 év felettieknél történt. Az állásukat leginkább az alacsony végzettségűek veszítették el: nagyjából 9 ezerrel nőtt esetükben a munkanélküliek tábora.

A lap megjegyzi, a leépítések a veszélyhelyzet kihirdetése után kezdődtek meg. Az álláskeresők aránya az aktív népességhez képest márciusban 6 százalékra emelkedett az előző havi 5,7 százalékról.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.