Matolcsy: „miért is ne lehetne a legsikeresebb ázsiai kistigris, Szingapúr az új magyar jövőkép?”

  • narancs.hu
  • 2020.04.20 15:44

Gazdaság

A titkok titka az, hogy jöttek ugyan válságok, de a modell receptjén nem változtattak a szingapúriak. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ezt az utat kellene követni.

Magyarország számára megnyílik a lehetőség a szingapúri modell megépítésére Európában. Sőt, ahogy Szingapúrnak voltak kistigris társai, az egész V4 csoport számára megnyílik az európai kistigrissé válás történelmi szakasza – szögezi le a növekedés.hu-n hétfőn megjelent legfrissebb írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Matolcsy György szerint a mostani válság után új magyar jövőképre lesz szükség. Az elmúlt hónapok világjárványából és annak kezeléséből egy alapvető következtetést a jegybankelnök máris levonhatónak tart, számára úgy tűnik, hogy Kelet-Ázsia jobban vizsgázik, mint a fejlett nyugati államok, az Európai Unió északi és keleti tagállamai pedig jobban kezelik az összetett egészségügyi, társadalmi és gazdasági válságot, mint a déliek.
Magyarországon a nyugati fejlettség beérését már nem csupán nyugati, hanem ázsiai politikai, társadalmi és gazdasági megoldások is segíthetik. A jegybankelnök nem tartja azonban tanácsosnak Kína, Japán vagy Dél-Korea sikeres mintáit célba venni, mert ami nagyban működik, nem biztos, hogy kicsiben is sikeres - így jut el Szingapúrhoz: „miért is ne lehetne a legsikeresebb ázsiai kistigris, Szingapúr az új magyar jövőkép?” – veti fel.

Egy társadalmi modellt azonban nem lehet egészében másolni, így a magyaroknak Szingapúr sikerének lényegét kell megérteniük, sőt újraépíteniük, itt Európában. A lényeget pedig abban foglalja össze a jegybankelnök, hogy Szingapúr egy kivételes földrajzi helyre épített egy igen vonzó világgazdasági logisztikai központot és folyamatosan fejlesztette működését, így a külföldi tőke, technológia és kereskedelem főszereplői számára egyre vonzóbb lett, végül megkerülhetetlenné vált. A titkok titka az, hogy jöttek ugyan válságok, de a modell receptjén nem változtattak. Javították, de nem cserélgették 4, 8 vagy 10 évenként – hangsúlyozza Matolcsy György.
„Szingapúr 25 év alatt, az 1980-as évek végére felzárkózott a fejlett országokhoz, mi csak az elmúlt 10 évben vettük erre az irányt. Érdemes ezért a 2020-as évtizedet újrakezdésként értékelnünk: legalább annyit kell változtatnunk mai működésünkben, mint amit megőrzünk az elmúlt 30 évből” - írja.
Matolcsy György szerint a változtatás iránytűje legyen Szingapúr sikeres modellje, természetesen európai, sőt közép-európai sajátosságokkal!
Ahogy a most már előnyös földrajzi helyzet, a modell másik titka is kiaknázható. A V4, ezen belül Magyarország állandóan javítva működését, tehát a versenyképesség összes tényezőjét, Európa egyik legvonzóbb tőke, technológiai, kereskedelmi, pénzügyi és életminőségi mágnesévé válhat. Már ma is ez a jövőképünk, de az eszközök közül még kihagytuk a szingapúri sikerrecept jelentős részét. Más egészségügyi modellre, életmódra, pénzügyi rendszerre, állami működésre, oktatásra és üzleti szektorra lesz szükség a sikerhez. „Már most is van olyan elem, aminek bevezetésekor Szingapúrra figyeltünk.”

„Szingapúr miniszterelnöke 20 évvel ezelőtt azt mondta nekem, hogy csak két színt kell jól használnotok a sikerhez: a hatalom és méltóság vörös, valamint a vagyon és gazdagság arany színét. Ők jól használták mindkettőt, most rajtunk a sor” – zárja írását Matolcsy György.

Itt a friss Narancs!

Messzelátó Török Gábor-interjúval. És mi minden van még a lapban? Rendben van-e, hogy hazaküldik idős, súlyos beteg hozzátartozóinkat a kórházakból? Mi maradt a betegek jogaiból a járványkrízisben? Mit tanácsol a jogász? A cikk szerzője Gaal Ilona, a Hospice Alapítvány munkatársa. Az aalsti maskarák. Tomboló antiszemitizmus vagy ártatlan farsangi mulatság?

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.