Közpénzből segítheti ki a magánegészségügy az állami szektort

  • narancs.hu
  • 2024. október 4.

Gazdaság

Bevezetné a kormányzat a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” fogalmát: ahol az állam egészségügyi kapacitásai végesek, besegítene közpénzért a magánegészségügy.

Mintegy 80 ponton módosítana másfél tucat törvényt egy a Belügyminisztérium alá tartozó ágazatokat érintő törvénymódosító javaslatcsomag. Ennek részeként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt kiegészülne egy új fogalommal, a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” megnevezéssel. Ezzel a kormány úgy tűnik, megnyitja az utat a szélesebb körű, közfinanszírozott magánegészségügyi ellátás előtt, írja a Népszava.

A tervezet szerint az új fogalom magántulajdonú egészségügyi szolgáltatót takar, amely olyan közfinanszírozott ellátást nyújt a biztosítottak széles köre számára, amelyet az állami ellátórendszer nem képes megfelelően kiszolgálni. Olyan ellátásoknál vonható be a tervezet szerint magánszolgáltató, amelyeket az állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban vagy fenntartásban álló egészségügyi szolgáltató vagy klinikai központ nem vagy olyan kis mértékben végez, amely nem képes az ellátást igénybe vevő biztosítottak széles körű ellátására.

A tervezet egyelőre csak ezt az új fogalmat vezeti be, arra vonatkozóan a szöveg nem ad támpontot, hogy mely területeken, milyen mértékben és milyen közfinanszírozási módszerrel tervezi alkalmazni azt a kormányzat. Egy szakember ugyanakkor a lapnak megjegyezte: az állami kórházak sebészetein 50 százalékos az ágykihasználtság, miközben a betegek hosszú várakozásra kényszerülnek. „A félházzal működő sebészetek képesek lennének többet is operálni, ha az állam értékén és havi kvótakorlátozás nélkül kifizetné a műtétes ellátás árát. A magánszolgáltatók közfinanszírozásával ezek a sebészetek pácienseket veszítenek, azaz biztosan tönkremegy az állami szolgáltatás”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.