A Fonyódtól alig 14 kilométerre fekvő Lengyeltótit kelet felé épp csak elhagyva mesebeli világba érkezünk. A valamikori kiszes „Kék-tó Üdülőfalu” ma már Manas Garden néven szerepel a térképeken – nem mindentől távol eső, mégis rejtőzködő birodalom, amely nemcsak a spirituálisan felhangolt fesztiválozóknak és az ökotudatos életmód híveinek, de bárki emberfiának oázis lehet. Erdei ösvények szegélyezte horgásztó, homokos beach, vadregényes kemping, mandalakert, és még egy jurta is felbukkan, de ami igazán döbbenetessé teszi a komplexumot, az a burjánzó zöldből előbukkanó, brutalista stílusban épült betonhotel. Ezt átadásakor a szorgos szocialista ifjúság „kaptár”-nak nevezett el.
A KISZ-üdülő helyén 2021 végén megszülető Manas Garden kísérleti tájregenerációs permakultúra projekt. „Mertünk nagyot álmodni, és széles körű összefogásban kapcsoltuk össze a szakembereket – a geológia, regeneratív mezőgazdaság, erdőgazdaság, agro-ökológia, humánökológia, közösségépítés, közösségi vállalkozás, kultúra és művészetek világát, szempontjait, elképzeléseit – egy 80 hektáros táji alapú projektben. Az elmúlt másfél évünk előkészítéssel, felmérésekkel, tervezésekkel, és 60 000 ( azóta még több) fa elültetésével telt. 2023 tavaszán úgy döntöttünk, kilépünk a fényre” – írják az alapítók közösségi oldalukon. Az azóta eltelt másfél évben a projekt kétségtelenül elindult a megvalósulás útján.
„A Covid-járvány idején leköltöztünk a feleségemmel a balatonszárszói nyaralónkba, s mint akkor sokan, »lentragadtunk« – meséli a kezdetekről a Narancs.hu-nak Fáy Zsolt, a közösségi bankként ismert MagNet Bank alapító-elnöke, a Manas Garden Projekt kigondolója. Azóta is Szárszón élnek, onnan dolgoznak, s csak alkalmanként járnak Budapestre. „Nagyon megkedveltük ezt a vidéket, ezért kerestünk még megvásárolható területet. Mikor először eljöttünk ebbe a volt KISZ-táborba, rácsodálkoztunk és azonnal beleszerettünk.”
Az üdülőközpontot a Balatonboglári Állami Gazdaság gyümölcsösének közelébe kezdték kiépíteni még a hatvanas években. Először sátortábor volt itt, 1965-től húszszemélyes faházakban laktak a KISZ-táborozók, a tájidegen, s épp ettől igazán izgalmas hotelt pedig 1969 nyarán adták át. „4,7 millió forintért épült 200 személyes, sok fantáziával tervezett tetőteraszos, központi fűtéses szép négyemeletes üvegbeton épület” – írta a Kelet-Magyarország 1975 nyarán. Kéthetes turnusokban középiskolás lányok jártak ide: napközben hat órát a balatonboglári barackosban szüreteltek, majd a fáradalmakat a Kék-tó partján pihenték ki, mondhatni paradicsomi körülmények között.
Van valami olyan misztikája a helynek, ami a hatvanas években valószínűleg egy KISZ-titkárt is megfoghatott. Olyannyira hogy még egy helikopter leszálló pályát is építettek ide, hogy Budapestről gyorsan ide érhessen"
– meséli Fáy Zsolt.
A rendszerváltás után a tábor a Siótour kezelésébe került, tőle vette meg egy vállalkozó, aki 6-8 évig még üzemeltette a szállót és a kempinget. „Amikor mi 2021-ben megvásároltuk a területet, akkor már 6-7 éve zárva volt, ezért eléggé elhanyagolt állapotban került hozzánk. A kezdetektől fogva két funkciót láttunk egyben: a permakultúrát, ami a szívügyünk, és egy rendezvény- és fesztiválközpontot. A Manas Garden-koncepció e kettőre épül” – meséli Fáy Zsolt.
A hotel felújítására nem szántak túl sok pénzt. „A szükséges mértékben rendbe tettük a szobákat, működik a fürdőszobában a zuhany és a wc is, mondjuk úgy: kétcsillagos retrohotel lett. Nem érte volna meg felhozni négy-öt csillagos szintre, de arra jó, hogy a rendezvények alatt, aki nem akar sátorozni, az elalhat a hotelban.”
„Azt látni kell, hogy húsz kilométerre van tőlünk a Balaton, ez nyáron jó, de tavasszal és ősszel már nemigen lehet megtölteni egy negyvenszobás hotelt, az előző tulajdonosok ebbe buktak bele. Ha viszont permakultúrás bemutatóközpontot alakítunk ki, arra már lehet építeni elő- és utószezonban is.”
Mi fán terem a permakultúra?
A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer, melynek etikai alapelve a Föld és az emberek védelme, valamint a javak igazságos elosztása – olvasható a permakultura.hu-n.
A három etikai követelményt
- jól körvonalazott ökológiai elvek és „tervezési segédletek” használatával,
- tudatos tervezéssel és kivitelezéssel,
- folyamatos megfigyeléssel és újratervezéssel
valósítja meg. Így olyan természetszerű élőhelyeket és társadalmi környezeteket hoz létre, amelyek lokális, dinamikus és egymást segítő kapcsolatokon keresztül szerveződnek.
A permakultúra alapgondolatát az ausztrál Bill Mollison és David Holmgren publikálták az 1970-es években. Az a meggyőződés sarkallta őket, hogy ha az emberi társadalom továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot és önmagát is. A permakultúra megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén és szükségletei megtermelése során. Hangsúlyozza a fogyasztás drasztikus csökkentésének, az energiamegtakarításnak és a természetből való „házi” energiatermelés különféle módozatainak fontosságát.
Az 1980-as évektől indult permakultúrás kísérleti projektek nyomán bebizonyosodott, hogy ezek az elvek megvalósíthatóak a félsivatagtól a folyódeltáig, a trópusoktól a hideg klímázónákig. A permakultúra nemzetközi mozgalommá vált, közösségek, ökofalvak, élőfalvak alakultak világszerte, így Magyarországon is. A permakultúra sokak számára egyfajta életfilozófia is.
„Ami a permakultúrás projekt létjogosultságát illeti, úgy gondolom, nagyon nagy baj van a magyar mezőgazdasággal: a vegyszeres növénytermesztés, így például a klifozát (gyomirtó) használata közvetlen összefüggésbe hozható a civilizációs betegségekkel” – mondja Fáy Zsolt. „Nem jutunk igazán tiszta élelmiszerhez, pedig nagy szükség lenne rá, ezt a törekvést segíti a permakultúrás növénytermesztés . Idehaza jelenleg pár hektáros területeken folynak permakultúrás projektek. Mi viszont a tábor mellett lévő 30 hektáros szántón Magyarország legnagyobb permakultúrás tájregenerációs projektjét valósítjuk meg.”
Mindehhez Fáy Zsolték
Magyarország legnagyobb permakultúra szakértőit kérték fel, ők elkészítettek egy úgynevezett nagy léptékű dizájntervet, amelynek a kivitelezése jelenleg zajlik.
Fotó: A szerző felvétele
Lengyeltótval igen jó viszonyt alakítottak ki. „Amikor ide jöttünk, az egész helyszín le volt zárva, míg most zajlik itt az élet, és 5-6 helybéli embernek is munkát adunk.” A szakemberek által vázolt tervek alapján idővel ökofalu is kiépülhet a területen. „Ilyesmiken törjük a fejünket, de be kell valljam, hogy ez egy szerelemprojekt. Vagyis olyan gazdasági megtérülés, amiben bankárként gondolkodnom kellene, az itt nincs – ez nem az a projekt.”
A Fáy Zsolték által megvásárolt mezőgazdasági területeket korábban monokultúrában művelték, ami így a földet teljesen kizsigerelte. Ezért mindenekelőtt vízelvezetőárok-rendszert építettek ki annak érdekében, hogy a környező, még mindig tradicionális művelésű szántókról átfolyó vegyszeres víz ne kerüljön be a Manas Gardenbe. A szántót véderdővel ültették körbe, hogyha a környező gazdák permeteznének, a fák a permetet felfogják.
Jelenleg a mezőgazdaság legnagyobb problémája a víz megtartása, a permakultúrának pedig épp ez az egyik alapja: a körforgásos, élő vízrendszerekkel működő vízgazdálkodás. A területen övárkokat létesítettek: ezek a szintvonal mentén ásott árkok időszakosan megfogják a csapadékot, és csak lassan szivárogtatják a földbe. A talajregenerációt segítendő pedig olyan növényekkel – például borsóval – vetették be ezeket a területek, amelyek visszaépítik a talaj nitrogéntartalmát.„Egy olyan mintaprojektet valósítunk meg, amely alkalmas lesz arra, hogy aki a permakultúráról szeretne többet megtudni, itt megtehesse” – fogalmaz Fáy Zsolt.
Övárokrendszer a Manas Gardenben. Az övárok lényege, hogy a lejtő ellenére igyekszik a szinten megtartani a vizet minél tovább
Fotó: Manas Garden Projekt
Fotó: A szerző felvétele
Előbb le kell mennie egy 3-5 éves talajregenerációs projektnek, s majd 5-8 év múlva jutunk el oda, hogy itt nagy mennyiségben vegyszermentes zöldség teremjen.
De jövőre már lehet, hogy egy hektáron építünk magaságyásokat, és abból már elindulhat egy »szatyorrendszer«, vagyis amikor az itt termő zöldségek megrendelhetőek. Nagyon sok gyümölcsfát is ültettünk a területre” – meséli Fáy Zsolt.
A tábor területén lévő Kék-tó két részből áll: az egyik horgásztó, a másik fürdőtó, a kettő között egy hetvenes években épített zsiliprendszerrel. Annak idején esőzéskor a szántóföldekről a műtrágya lefolyt a Manas Garden területén lévő Kék-tóba, de immár három éve nem kerül a vízbe semmiféle vegyszeres lé. „Megkaptuk a fürdési engedélyt, nagyon jó a víz minősége” – újságolja Fáy Zsolt.
A projekt másik része az egykori KISZ-tábor 20 hektáros területén megvalósult fesztivál- és rendezvényközpont. Ebben a mikro oázisban található a hotel és a kemping is. A zöld környezetben monumentálisnak ható hotel mellett a kemping sem törpül el: több ezer fő befogadására alkalmas – vizesblokkokkal és egyéb kiszolgáló helyiségekkel.
A Manas Garden saját fesztiválja júliusban a Manas Fesztivál, de más, hasonló jellegű fesztiválok helyszínéül is szolgál a komplexum: augusztusban a Nomad Gatheringet, majd a hónap legvégén a „vidéken újrakezdők” éves találkozóját, a Gyüttment Fesztivált is itt rendezték.
A manas szanszkrit szó, amely többféle jelentéssel bír: magasabb tudatosság, belső öntudat, hatodik érzék. Nyugatias értelmében a gondolatot, szellemet, elmét, értelmet jelöli.
Míg a permakultúrás projektet a bankár, addig a fesztiválszervezést a fia és a felesége viszi. „Szeretnénk valami mást adni, mint a legtöbb hazai fesztivál” – mondja Fáy Zsolt, akinek a felesége pszichológus, így a Manas Fesztiválba „behozta” az önismereti vonalat: volt pszichodráma workshop, body work workshop, családállítás workshop, tibeti mandalaszórás. „Vannak amolyan ereszd el a hajam fesztiválok, azoknak is megvan a létjogosultsága, viszont
amit mi szeretnénk, az sokkal inkább belső utak felé vivő, tudatosságot fejlesztő, testi-lelki gyógyulást segítő fesztiválok.”
A júliusi rendezvényen voltak permakultúrás és önismereti workshopok, jóga és komoly meditáció kurzusok, és igen, volt zene, lehetett táncolni, lazulni is.
Tavasszal háromhetes nemzetközi önkéntes tábornak adott helyet a Manas Garden, tizenöt európai fiatal érkezett, akik segítettek a fenntartási munkálatokban, kertépítésben, és közben folyamatosan oktatták őket a szakemberek. Olyan jól sikerült, hogy idén ősszel is megtartják az eseményt.
Mindezek mellett zajlik a Manas Gardenben közösségépítés is, ezen belül formálódik egy közösségi vállalkozás, amely a huzamosabban itt élők munkáját szervezné meg. „Abban az értelemben nonprofit, hogy nem nyereségre törekszik, hanem arra, hogy a vállalkozás tagjai egyre jobb, egyre érdemibb munkát végezhessenek, amiért nyilván pénzt kapnak, hogy a lakhatásukat, rezsijüket, megélhetésüket biztosítsák” – vázolja Fáy Zsolt.
„Mi egy saját misszóban vagyunk, a felségem, a fiam és én” – fogalmaz a bankár. „Azt szoktam mondani, amit sokszor a MagNet Bankra is, hogy egyfajta társadalmi kísérletben vagyunk: permakultúra, közösségi vállalkozás, magasabb tudatosságot célzó fesztivál.”
„Nincs folyamatosan nyitva a kapu, mint mondjuk egy strandon, hanem
a cél az, hogy olyan eseményeket, rendezvényeket hozzunk létre, amelyek minket és a helyet is reprezentálják, és közben nagyobb számú részvevőt tudnak bevonzani.
A hely fenntartása szempontjából ez a jobb megoldás, illetve az itt lakók, vagyis a helyet működtető, mostanában alakuló közösség szívéhez is ez áll közelebb – mondja Herber Anna (Panni) fesztiválszervező, aki idén költözött a Manas Gardenbe.
Panni tíz éve foglalkozik fesztiválszervezéssel, „főleg a psytrance és a goa, amik a szívemhez közel állnak. Tavaly volt itt egy nulladik fesztivál, kis létszámmal, nem tudtam eljönni, de hallottam róla és megtetszett. Aztán a tavalyi Gyüttment Fesztiválon hallgattam egy előadást azoktól a fiúktól, akik a permakulturás tervezést elkezdték, és megfogott, amiket mondtak. Úgyhogy télen bejelentkeztem, hogyha van szükségük még segítségre, emberre, szívesen részt vennék ennek a projektnek az építésében. Április óta egyre többet, az utóbbi hónapokban pedig folyamatosan itt vagyok” – meséli Panni.
„Mindenki picit más okkal érkezett, ami közös, hogy mindannyiunkat megfogott a hely szelleme, és az a célrendszer, amit a tulajdonos számunkra átadott. Idejöttünk és elkezdtünk megtanulni együtt élni. Jelenleg 15 fő él állandóan a területen, plusz a környező helyi szakemberek is bejárnak dolgozni. Mostanra kikristályosodott: azon túl, hogy van egy saját szervezésű fesztiválunk, létezik a Manas Garden, ami egész évben működő, élő közeg.”
Fotó: A szerző felvétele
A Manas Fesztivál a zene mellett olyan programokat kínál, amelyek összehozzák az embereket, és könnyű kapcsolódást engednek meg nekik, mondja Panni. „A buli, a zene sokat abban segít, hogy az emberek ellazuljanak, mindennapi problémáikat elengedjék, így megszületik bennük az a nyitottság, amivel aztán befogadhatják a rendezvény többi elemét is. Szeretnénk az embereket segíteni abban, hogy integrálni tudják azt a fajta megélést, amit egy ilyen hely adhat, és tovább tudják vinni azt a hétköznapjaikba.”
A Manas Garden fesztiváljain „gyerekektől az egészen idősekig” mindenki képviselteti magát, mondja Panni. „Fontos a közösségünk alakításánál, hogy minden korosztály jelen legyen. Valahogy úgy, mint egy nagy család a régi időkben, amikor mindenkinek fontos szerepe volt. Egymástól tanulunk a legtöbbet.”
Az idei, vagyis az első igazi fesztiválszezon a Manas Gardenben élőknek igen hasznos közösségépítő munka volt, meséli Panni. Megismerhették, ki hol érzi magát hasznosnak, „mert nem csak az a fontos, hogy valaki hasznos legyen egy közösség számára, hanem hogy ő is annak érezze magát – megtalálja azt a helyet, ahol igazán kibontakozhat”.
Lengyeltótival korábban ezekben a cikkeinkben foglalkoztunk:
Nyitóképünk forrása: Manas Garden Projekt
