Könyvelők támadása

  • narancs.hu
  • 2012. február 28.

Gazdaság

Regisztrációs díj vagy kamarai hozzájárulás? Nem mindegy, melyik jogcímen húznak ki 5000 forintot a vállalkozók zsebéből, mert az előbbi nem behajtható.

Nincs egyetértés arról, hogy az idei évtől a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások által fizetendő 5000 forintot milyen jogcímen szedi be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Annyi biztos, hogy az összeg a kamarai kötelező regisztrációhoz van kötve, amelyet március elsejéig kell elindítani. Ehhez elvileg használható lenne az MKIK honlapja, már ha épp nincs lefagyva. Amikor működik, akkor is csak a kitöltésre alkalmas, továbbításra nem, mert az űrlapot eredeti aláírással kell eljuttatni a helyileg illetékes kamarának, ezért a honlapon található „online regisztráció” kifejezés erős túlzás.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint regisztrációs díjról van szó, ami nem közteher, ezért a gazdálkodó szervezeteken nem behajtható, vagyis jóindulatukon múlik, hogy gazdagítják-e ezzel a hirtelen törvénybe foglalt tétellel a kamarát vagy sem. (A befizetési határidő március 31.) Közleményében az MKOE hozzáteszi, hogy ha netán közteher is lenne a cégek számára kötelezően befizetendő összeg, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkor sem szállhatna rá azokra, akik elfelejtették befizetni, ugyanis az adóhatóság egy új rendelkezés értelmében csak tízezer forint feletti tartozások ügyében járhat el.

„Súlyos terminológiai problémák vannak az MKOE nyilatkozatában – mintha nem olvasták volna a vonatkozó törvényt” – mondta a narancs.hu-nak Dunai Péter, az MKIK főtitkára –, „az általuk emlegetett regisztrációs díjról például szó sincs: a törvénymódosítás kamarai hozzájárulásról beszél, ami egy adó típusú teher.” A főtitkár szerint az is csúsztatás, hogy az MKIK-nak kéne bizonylatot adnia a befizetett összegekről, hisz ők csak koordinálják a regisztrációs folyamatot, de a cégeknek a területi iparkamaráknál kell regisztrálniuk, így számlát is tőlük kérhetnek.

A könyvelők egyesülete azt is kifogásolja, hogy olyan adatokat kell megadniuk a cégeknek (például mobilszámot), melyekre a törvény értelmében nem kötelezhetőek – ezzel szemben az MKIK főtitkára szerint a nem kötelezően kérhető adatok megadása opcionális. A két szervezet (eddig) nem beszélt egymással e kényes témáról, még szerencse, hogy a sajtón keresztül tudnak kommunikálni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.