Könyvelők támadása

  • narancs.hu
  • 2012. február 28.

Gazdaság

Regisztrációs díj vagy kamarai hozzájárulás? Nem mindegy, melyik jogcímen húznak ki 5000 forintot a vállalkozók zsebéből, mert az előbbi nem behajtható.

Nincs egyetértés arról, hogy az idei évtől a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások által fizetendő 5000 forintot milyen jogcímen szedi be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Annyi biztos, hogy az összeg a kamarai kötelező regisztrációhoz van kötve, amelyet március elsejéig kell elindítani. Ehhez elvileg használható lenne az MKIK honlapja, már ha épp nincs lefagyva. Amikor működik, akkor is csak a kitöltésre alkalmas, továbbításra nem, mert az űrlapot eredeti aláírással kell eljuttatni a helyileg illetékes kamarának, ezért a honlapon található „online regisztráció” kifejezés erős túlzás.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint regisztrációs díjról van szó, ami nem közteher, ezért a gazdálkodó szervezeteken nem behajtható, vagyis jóindulatukon múlik, hogy gazdagítják-e ezzel a hirtelen törvénybe foglalt tétellel a kamarát vagy sem. (A befizetési határidő március 31.) Közleményében az MKOE hozzáteszi, hogy ha netán közteher is lenne a cégek számára kötelezően befizetendő összeg, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkor sem szállhatna rá azokra, akik elfelejtették befizetni, ugyanis az adóhatóság egy új rendelkezés értelmében csak tízezer forint feletti tartozások ügyében járhat el.

„Súlyos terminológiai problémák vannak az MKOE nyilatkozatában – mintha nem olvasták volna a vonatkozó törvényt” – mondta a narancs.hu-nak Dunai Péter, az MKIK főtitkára –, „az általuk emlegetett regisztrációs díjról például szó sincs: a törvénymódosítás kamarai hozzájárulásról beszél, ami egy adó típusú teher.” A főtitkár szerint az is csúsztatás, hogy az MKIK-nak kéne bizonylatot adnia a befizetett összegekről, hisz ők csak koordinálják a regisztrációs folyamatot, de a cégeknek a területi iparkamaráknál kell regisztrálniuk, így számlát is tőlük kérhetnek.

A könyvelők egyesülete azt is kifogásolja, hogy olyan adatokat kell megadniuk a cégeknek (például mobilszámot), melyekre a törvény értelmében nem kötelezhetőek – ezzel szemben az MKIK főtitkára szerint a nem kötelezően kérhető adatok megadása opcionális. A két szervezet (eddig) nem beszélt egymással e kényes témáról, még szerencse, hogy a sajtón keresztül tudnak kommunikálni.

Figyelmébe ajánljuk