Közölte a Központi Staisztikai Hivatal (KSH) a friss adatokat a kiskereskedelmi forgalom volumenéről és az ipari termelés mértékéről, egyik sem túl hízelgő.
A kiskereskedelem forgalmának volumene 2024 decemberében a nyers adat szerint mindössze 0,4, naptárhatástól megtisztítva 0,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal bővült csak, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben – jelentős bázishatás eredményeként – 6,9 százalékkal mérséklődött az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene decemberben 1,2 százalékkal maradt el az előző havitól, amit a KSH részben a novemberre előrehozott karácsonyi vásárlásokkal és a kiutazó turizmus növekedésével magyaráz. 2024-ben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,6 százalékkal meghaladta az előző évit.
Az ipari termelés volumene 2024 decemberében 5,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,8 százalékkal volt kisebb a 2024. novemberinél. 2024-ben az ipari termelés volumene 4,0 százalékkal kevesebb volt, mint 2023-ban.
A legnagyobb súlyú feldolgozóipari alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában esett vissza a termelés volumene, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nőtt. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal csökkent.
A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben kommentálta a két adatot. A kiskereskedelmi forgalom alakulásával kapcsolatban azt közölték, hogy mivel 2024-ben a megelőző évhez viszonyítva összeségében 2,6 százalékkal növekedett, ezért az trendszerű bővülést jelent, és egyértelműen a belgazdasági fordulatot és a középosztály folyamatos erősödését jelzi.
A minisztérium szerint a lassulás átmeneti jelenség, amelyet döntően a magyar családok megnövekedett külföldi utazási kedve és az üzemanyagértékesítés csökkenése okozott. Az NGM arra is kitért, hogy karácsonykor a magyarok rekordszámban utaztak külföldre, ami mérsékelte a kiskereskedelem december végi teljesítményét: szerintük a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtérről 212 ezer magyar utazott el, és jelentős növekedés volt az autós kiutazásokban is. A minisztérium ezzel magyarázza, hogy a decemberi költésekből 50-55 milliárd forint hiányzott a korábbi hónapok növekedési trendjéhez képest, mert a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott.
"A fogyasztói bizalom erősödése töretlen, a magyar családok egyre bátrabban és egyre többet költenek. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a januári hazai kiskereskedelmi forgalom ismét érdemben bővült" – írták.
Az ipari termeléssel kapcsolatban az NGM arról írt, hogy a magyar ipar teljesítményét továbbra is a német gazdaság válsága, így a gyenge külső kereslet húzza vissza, az Európai Unió versenyképességi problémáktól szenved, Németország két éve tartó recesszióval, politikai és gazdasági instabilitással küzd.
"A német gazdaság jelen pillanatban maga alá teperte a magyar gazdaságot, ez a beszállító láncokon keresztül a beruházásokban, az exportban és az ipar teljesítményében is érezteti hatását. Magyarországon a modern gyárak, a kapacitások rendelkezésre állnak, viszont a külpiacok válsága miatt alacsonyabb kihasználtsággal termelnek. Azonban a belső kereslet helyreállásának köszönhetően már mutatkoznak bíztató jelek a hazai iparban, tavaly decemberben a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is nőtt" – írta a minisztérium a közleményében.
