Lecsúszó gazdaság, szegényedő lakosság, kormányzati mellébeszélés

A sarlatánság ára

Belpol

A kormány szerint minden nagyjából a tervek szerint alakul: a lakosság nagy erőkkel megtakarít, az ipar Németország és a háború miatt gyengélkedik, a GDP növekedése pedig jövőre már tényleg 4 százalékos lesz. A papír persze türelmes.

Az, hogy csökken a fogyasztás, nem azt jelenti, hogy kevesebb a pénzünk, hanem azt, hogy inkább bölcsen megtakarítunk – ez volt a Nézőpont Intézet magyarázata arra a térképes ábrára, amely szerint a magyarországi fogyasztás a legalacsonyabb Európában, még Bulgária is jobb mutatót ért el 2023-ban. A fogyasztás nem jövedelmi kategória, tette hozza a szakember, hiszen a jövedelmet baromi sok mindenre el lehet költeni.

Ez csodás hárítás volt, kár, hogy azóta kijött egy GDP-adat, egy kiskereskedelmi adat, egy ipari termelési és egy inflációs adat – az utóbbi túl magas, az előbbiek meg nagyon nem azok. Kétségtelen tény: ezek sem jövedelmi adatok. De azért érdemes átfutni, mi mit jelent, mert akkor a végén mégiscsak az fog kiderülni, hogy az út szélén a cica nem pihen, hanem megdöglött, illetve, legyünk megengedőek, nincs túl jó állapotban.

Mindig csak jövőre

Nincs valódi potenciál a gazdaságban, egyre kevésbé valószínű, hogy sikerül kinőni a korábbi negyedévek lagymatag bukdácsolását. A GDP 2024 második negyedévében 1,5 százalékkal bővült év per év alapon, ami mindenképpen kellemetlen meglepetés. A kormány évek óta „majd jövőre” ígéri a gazdaság meglódulását és a 4 százalékos vagy a körüli GDP-növekedést, aztán szép csendben lefelé módosítja a számokat: egész évre 2,5 százalék szerepel a kormányzati tervekben, de Nagy Márton a minap már 2,2–2,3 százalékos növekedésről beszélt. A miniszter szerint háborúban képtelenség 4 százalékos növekedést elérni, mert mindenki óvatos és megtakarít – mondjuk, tavaly is háború volt, amikor még lehetségesnek tűnt a 4 százalék, sőt vélhetően jövőre is háború lesz, de a 4 százalék körüli ígéret azért megvan. Az idei évre leóvatoskodott adat sem lesz meg könnyen, ahhoz is gyorsulnia kell a gazdaságnak – kérdés, összejön-e.

Az okok sokrétűek, a kormány szerint legalábbis köztük van a háború, a háború és a háború, meg hát Európa is döglődik, tehát minden bajt a nemzetközi trendek okoznak. De akkor miért gondolta a kormány, hogy majd a trendek ellenére megindulunk, mint a golyó? Mert Nagy Márton víziója ez volt. Hogy mitől is sült be a gazdaság – a háború és minden egyéb, az országtól független tényező mellett –, összetett kérdés, de élen jár ebben a rendkívül rossz ipari termelési, illetve kiskereskedelmi teljesítmény.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?