Lecsúszó gazdaság, szegényedő lakosság, kormányzati mellébeszélés

A sarlatánság ára

Belpol

A kormány szerint minden nagyjából a tervek szerint alakul: a lakosság nagy erőkkel megtakarít, az ipar Németország és a háború miatt gyengélkedik, a GDP növekedése pedig jövőre már tényleg 4 százalékos lesz. A papír persze türelmes.

Az, hogy csökken a fogyasztás, nem azt jelenti, hogy kevesebb a pénzünk, hanem azt, hogy inkább bölcsen megtakarítunk – ez volt a Nézőpont Intézet magyarázata arra a térképes ábrára, amely szerint a magyarországi fogyasztás a legalacsonyabb Európában, még Bulgária is jobb mutatót ért el 2023-ban. A fogyasztás nem jövedelmi kategória, tette hozza a szakember, hiszen a jövedelmet baromi sok mindenre el lehet költeni.

Ez csodás hárítás volt, kár, hogy azóta kijött egy GDP-adat, egy kiskereskedelmi adat, egy ipari termelési és egy inflációs adat – az utóbbi túl magas, az előbbiek meg nagyon nem azok. Kétségtelen tény: ezek sem jövedelmi adatok. De azért érdemes átfutni, mi mit jelent, mert akkor a végén mégiscsak az fog kiderülni, hogy az út szélén a cica nem pihen, hanem megdöglött, illetve, legyünk megengedőek, nincs túl jó állapotban.

Mindig csak jövőre

Nincs valódi potenciál a gazdaságban, egyre kevésbé valószínű, hogy sikerül kinőni a korábbi negyedévek lagymatag bukdácsolását. A GDP 2024 második negyedévében 1,5 százalékkal bővült év per év alapon, ami mindenképpen kellemetlen meglepetés. A kormány évek óta „majd jövőre” ígéri a gazdaság meglódulását és a 4 százalékos vagy a körüli GDP-növekedést, aztán szép csendben lefelé módosítja a számokat: egész évre 2,5 százalék szerepel a kormányzati tervekben, de Nagy Márton a minap már 2,2–2,3 százalékos növekedésről beszélt. A miniszter szerint háborúban képtelenség 4 százalékos növekedést elérni, mert mindenki óvatos és megtakarít – mondjuk, tavaly is háború volt, amikor még lehetségesnek tűnt a 4 százalék, sőt vélhetően jövőre is háború lesz, de a 4 százalék körüli ígéret azért megvan. Az idei évre leóvatoskodott adat sem lesz meg könnyen, ahhoz is gyorsulnia kell a gazdaságnak – kérdés, összejön-e.

Az okok sokrétűek, a kormány szerint legalábbis köztük van a háború, a háború és a háború, meg hát Európa is döglődik, tehát minden bajt a nemzetközi trendek okoznak. De akkor miért gondolta a kormány, hogy majd a trendek ellenére megindulunk, mint a golyó? Mert Nagy Márton víziója ez volt. Hogy mitől is sült be a gazdaság – a háború és minden egyéb, az országtól független tényező mellett –, összetett kérdés, de élen jár ebben a rendkívül rossz ipari termelési, illetve kiskereskedelmi teljesítmény.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.