Lecsúszó gazdaság, szegényedő lakosság, kormányzati mellébeszélés

A sarlatánság ára

Belpol

A kormány szerint minden nagyjából a tervek szerint alakul: a lakosság nagy erőkkel megtakarít, az ipar Németország és a háború miatt gyengélkedik, a GDP növekedése pedig jövőre már tényleg 4 százalékos lesz. A papír persze türelmes.

Az, hogy csökken a fogyasztás, nem azt jelenti, hogy kevesebb a pénzünk, hanem azt, hogy inkább bölcsen megtakarítunk – ez volt a Nézőpont Intézet magyarázata arra a térképes ábrára, amely szerint a magyarországi fogyasztás a legalacsonyabb Európában, még Bulgária is jobb mutatót ért el 2023-ban. A fogyasztás nem jövedelmi kategória, tette hozza a szakember, hiszen a jövedelmet baromi sok mindenre el lehet költeni.

Ez csodás hárítás volt, kár, hogy azóta kijött egy GDP-adat, egy kiskereskedelmi adat, egy ipari termelési és egy inflációs adat – az utóbbi túl magas, az előbbiek meg nagyon nem azok. Kétségtelen tény: ezek sem jövedelmi adatok. De azért érdemes átfutni, mi mit jelent, mert akkor a végén mégiscsak az fog kiderülni, hogy az út szélén a cica nem pihen, hanem megdöglött, illetve, legyünk megengedőek, nincs túl jó állapotban.

Mindig csak jövőre

Nincs valódi potenciál a gazdaságban, egyre kevésbé valószínű, hogy sikerül kinőni a korábbi negyedévek lagymatag bukdácsolását. A GDP 2024 második negyedévében 1,5 százalékkal bővült év per év alapon, ami mindenképpen kellemetlen meglepetés. A kormány évek óta „majd jövőre” ígéri a gazdaság meglódulását és a 4 százalékos vagy a körüli GDP-növekedést, aztán szép csendben lefelé módosítja a számokat: egész évre 2,5 százalék szerepel a kormányzati tervekben, de Nagy Márton a minap már 2,2–2,3 százalékos növekedésről beszélt. A miniszter szerint háborúban képtelenség 4 százalékos növekedést elérni, mert mindenki óvatos és megtakarít – mondjuk, tavaly is háború volt, amikor még lehetségesnek tűnt a 4 százalék, sőt vélhetően jövőre is háború lesz, de a 4 százalék körüli ígéret azért megvan. Az idei évre leóvatoskodott adat sem lesz meg könnyen, ahhoz is gyorsulnia kell a gazdaságnak – kérdés, összejön-e.

Az okok sokrétűek, a kormány szerint legalábbis köztük van a háború, a háború és a háború, meg hát Európa is döglődik, tehát minden bajt a nemzetközi trendek okoznak. De akkor miért gondolta a kormány, hogy majd a trendek ellenére megindulunk, mint a golyó? Mert Nagy Márton víziója ez volt. Hogy mitől is sült be a gazdaság – a háború és minden egyéb, az országtól független tényező mellett –, összetett kérdés, de élen jár ebben a rendkívül rossz ipari termelési, illetve kiskereskedelmi teljesítmény.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk