Vidám hétfő: Elon Musk vagyona 33,8 milliárd dollárral nőtt egy nap alatt

  • narancs.hu
  • 2022. január 4.

Gazdaság

A Tesla vezetőjének vagyona jelenleg 304,2 milliárd dollár.

A Tesla Inc. vezetője, Elon Musk vagyona 33,8 milliárd dollárral nőtt hétfőn, miután a vállalat 2021-ben rekordszámú elektromos jármű eladásáról jelentett, és ez jócskán felhajtotta a cég részvényének az árát.

Elon Musk vagyona a Bloomberg Billionaires indexe szerint

jelenleg 304,2 milliárd dollár és ezzel ő a világ leggazdagabb embere.

A leggazdagabbak listájának a második helyén az Amazon.com alapítója, Jeff Bezos áll, vagyona a becslések szerint 196 milliárd dollár.

A Tesla vasárnap arról számolt be, hogy 2021-ben 87 százalékkal, 936 ezerre növelte az eladott elektromos járműveinek a számát. Az adat felülmúlta a szakértők véleményének az átlagában szerepelt 897 ezret, és meghaladta a Tesla 50 százalékos növekedési előirányzatát is.  

A Tesla részvénye 13,5 százalékkal, 1199,78 dollárra drágult a hétfői kereskedésben és ezzel a cég piaci tőkeértéke 1200 milliárd dollárra emelkedett. A Tesla részvényára minimális, 0,1 százalékos mínuszban állt a New York-i tőzsde keddi nyitását megelőző elektronikus kereskedésben.

Elon Musk a Tesla részvényeinek körülbelül 18 százalékát birtokolja.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.