Ahhoz, hogy felfedezzük a tizedik bolygót, a Niburut, újra fel kell fedeznünk a kilencediket

szerző
Hraskó Gábor
publikálva
2018. szept. 20., 16:40
kommentek
1
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A háttérhatalmak által eltitkolt világvégénél minket jobban izgat a Pluto sorsa.

Imádjuk megjósolni világunk halálát! Így hát időről időre előjönnek a hírek a titokzatos tizedik bolygóról, a Nibururól (vagy Nibiruról), ami észveszejtő sebességgel közeledik a néma űrben, hogy végül a Földnek ütközve eltörölje civilizációnkat.

Mindez a világvége eddig vagy tucatszor nem történt meg (vagy eltitkolta a titokzatos háttérhatalom), mindenesetre most már még egy dolog akadályozza az apokalipszist. Ahhoz, hogy megtaláljuk a tizedik bolygót, újra meg kell találnunk a kilencediket. Milyen lenne már a jól bejáratott sztori helyett most olyanokat olvasni, hogy Felfedezték a titokzatos kilencedik bolygót, amelyik elpusztítja a Földet?

A kilencedik bolygót, a Plútót 2006-ban fosztotta meg bolygó minősítésétől a nyilván a háttérhatalomnak dolgozó Nemzetközi Csillagászati Unió (NCSU), figyelmen kívül hagyva az óriási méretű népi tiltakozást. A csillagászok testülete szándékosan úgy módosította a definíciókat, hogy a Plútó elveszítse bolygó státuszát. Mondhatni, egy lex-Plútó. A Magyar Csillagászati Egyesület a magyar Plútó-kultusz letörésére még egy további szabályt is hozott:

ezentúl a nembolygó neve Pluto.

A Plútó bolygó besorolását már régóta megkérdőjelezték, de a vita akkor lángolt fel igazán, amikor ott a Neptunuszon túl az úgynevezett Kuiper-övben további, a Plutóhoz hasonló égitesteket fedeztek fel, mint az Eris, a Makemake vagy a Haumea. Az Eris ugyan picit kisebb, mint a Pluto, de tömege 27 százalékkal nagyobb (nagyobb sűrűsége miatt), és a Pluto Charon nevű holdjához hasonlóan, neki is van egy kísérője, a Dysnomia. Még az is bezavart, hogy jóval beljebb a Nap felé, szintén masszív égitesteket találtak, mint például a Ceres.

Az NCSU szerint az alábbi három kritériumnak kell megfelelnie egy égitestnek, hogy bolygónak lehessen nevezni:

  • A Nap körül kell keringenie.
  • Elég nagy tömegűnek kell lennie ahhoz, hogy a gravitáció közel gömb alakúra formálja.
  • Ahhoz is elég nagy tömegűnek kell lennie, hogy gravitációja a Nap körüli pályáját kitakarítsa az egyéb űrszeméttől.

A Plútó bolygót a harmadik szabály ütötte ki a kategóriából, így lett Pluto törpebolygó.

Azonban nem csak a publikum volt képtelen elfogadni a Plútó trónfosztását. A harmadik szabály valójában igen nehezen fogalmazható meg úgy, hogy ténylegesen használható legyen. A Pluto pályáján tényleg van mindenféle szemétmaradék, de azért ez legfeljebb mennyiségében vagy inkább arányaiban különbözik más bolygókétól. Például a bolygók pályáján, azok előtt, illetve mögött 60-60 fokkal keringve speciálisan stabil gravitációs területek – az úgynevezett négyes és ötös Lagrange-pontok – vannak, amelyek hatásosan gyűjtenek be mindenféle űrszemetet. Ezeket az aszteroida halmazokat Trójai csoportoknak nevezik. A Jupiter esetén a bolygót megelőző négyes Lagrange-pont körüli égitesteket a trójai háború hőseiről nevezik el, a bolygó „mögött” kullogókat pedig a görög mitológia nagy alakjairól. Hasonló űrszemetek a többi bolygó esetén is vannak e speciális pályapontok környékén. A Földet a pályáján például a 2010 TK7 nevű, egy kilométernél kisebb aszteroida „előzi meg” a földpálya négyes Lagrange-pontjában.

A Pluto felszíne közelről

A Pluto felszíne közelről

 

Mitől is bolygó a bolygó?

Egyébként meg az NCSU bolygófogalma praktikus okokból sem igazán célszerű. Az oké, hogy minden osztályozás alól lehetnek kivételek, szinte egyik sem tökéletes, de azért egy jó osztályozás nem csak skatulyázásra való. A természet valami fontos aspektusát kell, hogy megjelenítse. Ezzel befolyásolhatja is a kutatások menetét, emberek karrierválasztását, kutatási pénzek szétosztását – és persze a publikum érdeklődési irányát is. Egy múlt évi cikk például azért törölte volna nemcsak a harmadik, hanem még az első szabályt is, mert például egy asztrogeológus (hú, micsoda klassz szakma lehet, de tényleg!) számára a Mars bolygón és a Szaturnusz Titán holdján elterülő homokdűnék geológiai vizsgálata sokkal több hasonlóságot mutat ki, mint különbséget. Azaz az ő kutatásának szempontjából az, hogy a Mars a Nap körül kering, a Titán meg nem (hanem a Szaturnusz körül), lényegtelen különbség. Egy friss publikációban a szerzők hasonlóan érvelnek, rámutatva a harmadik szabály bizonytalan alkalmazhatóságára.

Tehát akkor mi lenne, ha csak a második szabályt tartanánk meg? Visszakapnánk-e a Plútót?

Hát persze! De közel sem egyedül. Jönnének vele a Kuiper-öv nagyobb égitestjei, az Eris, a Makemake vagy a Haumea, bentebbről a Ceres, meg persze a megfelelő nagyságú, a gravitációjuk által közel gömb alakúvá formált holdak. Beleértve a mi Holdunkat, a Pluto Charonját, az Eris Dysnomiáját, meg persze a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz számos ismert kísérőjét: Io, Európé, Ganümédész, Kallisztó, Triton, Titánia, Oberon, Titán, Rhea, Iapetus stb.

Lehetne még egy érdekes osztályozási alszempont. Ugyebár a Föld a Nap körül kering, a Hold a Föld körül, de a Plútó és a Charon esetén már kicsit más a helyzet. Ők elég egyértelműen egymás körül keringenek, miközben mindketten a Nap körül is. Fizikailag ez úgy értelmezhető, hogy valójában az ilyen égitestek a közös tömegközéppontjuk körül keringenek. Csak a Nap-Föld vagy a Föld-Hold esetén ez a virtuális közös középpont a nagyobbik égitest felszíne alatt van, tehát logikus azt mondani, hogy a kisebbik a nagyobbik körül kering. A Plútó és a Charon közös tömegközéppontja ugyan a Plútóhoz van közelebb, de már a kettőjük közti űrben. Tehát mindketten e körül a pont körül keringenek.

Az ilyen párokat speciálisan ikerbolygóknak lehetne nevezni. Ilyen lenne az Eris és a Dysnomia is. Persze hasonló „pontosító” jelzőket használhatnánk az egyéb párok esetén is. A mi Holdunk vagy az Európé, a Titán lehetnének holdbolygók.

Miközben ezen agyalok és nézem az irodalmat, azt olvasom, hogy a Jupiter és a Nap közös tömegközéppontja a Nap felszínén kívül esik! A Nap sokszor nagyobb tömegű, mint a szintén nem soványka Jupiter, de a távolság köztük olyan nagy, hogy a tömegközéppont állítólag a Nap felszínén kívül van. Uhh, valamilyen gravitációs értelemben akkor ezek is ikrek! No persze a Nap egyértelműen csillag, tehát azért ez nem borítaná fel az új kategóriáinkat.

Szóval én nem tennék nagy tétet arra, hogy a Pluto nem fogja visszakapni akár hamarosan a régi státuszt, sőt, hogy akár rögtön ikerbolygóvá avanzsál.

Elképzelem unokáim földrajzkönyvét a fantasztikusan gazdag és izgalmas Naprendszerről a holdbolygókkal, ikerbolygókkal. Persze közben valójában csak íróasztal mögüli átsorolás történne, de azért ez kicsit hozzájárulhatna, hogy másképp tekintsünk a fölöttünk levő égboltra. Hogy egy gyerek azon gondolkodhasson: én ikerbolygókkal akarok majd foglalkozni!

Ja, és persze helyre is raktuk a háttérhatalom által titkolt Niburut is. Van épp elég, valóban létező fantasztikus dolog odakint!

(A cikkben nem véletlen írtam kétféleképpen a[z ex]bolygó nevét. Rendszer van benne. Ezért ne kapjak „még írni se tudsz, te ökör” típusú Facebook-bejegyzéseket és e-maileket! Más pontatlanságért persze jöhetnek.)

szerző
Hraskó Gábor
publikálva
2018. szept. 20., 16:40
kommentek
1
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Cimkék:
csillagászat
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    rworse
    2018. szeptember 20., csütörtök 23:05
    Van 1965-ös Földrajzi Világatlaszom. Nem javítottam át benne a Plútó témát, hátha újra felminősítik. Ugyanígy óvatosan kivárok még Jugoszlávia, NDK, Szovjetunió... Ezeknél a méheknél sose lehessen tudni...


    Komolyra fordítva a szót, nem bánnám, ha cizellálnák az égitestek elnevezéseit, de igazából az lenne érdekes, ha bebizonyosodna a mostanában gyanított kilencedik (igazi) bolygó létezése - hát még a tizediké. Bár éppen mostanában adódott olyan modell, amely talán nem teszi szükségessé ezek létezését a gravitációs anomáliák magyarázatára.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Hraskó Gábor

Tudósnak születtem aztán emberek közé keveredtem.

Hraskó Gábor
Szerző adatlapja

Blog

még több cikk