Sok pénzt termelő ordas kamu, vagy gyógyító csodaszer?

szerző
Hraskó Gábor
publikálva
2018. szept. 28., 10:20
kommentek
5
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nincs rá bizonyíték, hogy pozitív élettani hatása lenne, ami egyáltalán nem is meglepő.

Zavaros vizekre evezünk ezen a héten.

Az alapkérdés az, hogy a különféle oxigénes vagy oxigénnel dúsított vizeknek van-e azon kívül jótékony egészségügyi hatása, hogy a vízivás persze fontos és hasznos dolog. Hozzátesz-e valamit az esetleges pozitív hatáshoz az, hogy az adott termék több oldott oxigént tartalmaz, mint mondjuk a csapvíz? Az elérhető tudományos információk összességét figyelembe véve a véleményem az, hogy nem tesz hozzá. Az ilyen termékekért a csapvízhez vagy „sima” palackos vízhez képest felárat fizetni értelmetlen.

Mint mindig, a kérdést két oldalról lehet és kell vizsgálni:

  • Az alap fizikai, kémiai, élettani ismereteink szerint várjuk-e, valószínűsítjük-e, hogy az átlagosnál nagyobb oxigéntartalmú ivóvizekből jelentős mennyiségű oxigén jut a szervezetünkbe?

  • Klinikai tesztek során észleljük-e a magas oxigéntartalmú ivóvizek jótékony egészségügyi hatását?

Azt állítom, hogy az első kérdésre a válasz nem. A második kérdés azért bonyolultabb, mert bármire találunk bizonyítékot, legyen az ufó, tündér vagy egyszarvú. A bizonyítékok összessége, és azon belül a minősége is fontos. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor elég határozottan lehet állítani, hogy az ilyen vizek pozitív egészségügyi hatása nem bizonyított, tudományosan nem igazolt.

illusztráció

illusztráció

Fotó: Flickr CC Jukka Kervinen

Az ugye megvan, hogy az emlősállatok, és köztük az ember az életműködéseihez szükséges oxigént a légkörből veszik fel, a hatalmas felszínű, és pontosan erre a feladatra specializálódott tüdejük segítségével? Lélegeznek. A tüdőben felvett oxigént a vérkeringés juttatja el a szövetekig a specializált hemoglobin molekulák segítségével. Fontos észrevétel az is rólunk emberekről, hogy az oxigént a szervezetünk gyakorlatilag nem tárolja, folyamatosan lélegeznünk kell.

Persze vannak más állatfajok, amelyek máshogy veszik fel az oxigént. A kétéltűeknél fontos a bőrlégzés is, ami sok vízben élő állatfajnál az egyedüli légcserélő mechanizmus. Embernél a bőr külső negyed, fél milliméteres rétege gyakorlatilag csak a külső levegőből kapja az oxigént, nem a kapillárisokból, de a test teljes oxigénfelvételében szerepe elhanyagolható. A halak nagyrészt a tüdőhöz hasonlóan speciálisan erre a célra tökéletesedett kopoltyújukon cserélik a légzési gázokat. Ehhez folyamatosan keringetniük kell a vizet. Azoknak a halaknak – például egyes cápafajoknak –, amelyek nem tudják pumpálni a vizet, folyamatosan úszniuk kell, hogy mindig oxigénben dús víz áramoljon a kopoltyújukon keresztül.

Egy liter levegőben a többségben levő nitrogén mellett körülbelül 21 százaléknyi, 300 milligramm oxigén van. Ezzel szemben egy liter víz szobahőmérsékleten és normális nyomáson ennek alig három százalékát, 7-10 milligramm oxigént tud feloldani. Egy normál belégzéssel fél liternyi levegő kerül a tüdőnkbe. Ebben 150 milligramm oxigén van, annyi, mint amennyi 15-20 liter vízben.

Szegény halak!

Az erre specializálódott tüdő a belélegzett oxigén körülbelül negyedét tudja felvenni. Egy lélegzetvételre úgy 37 milligrammot. Annyit, amennyi 4-5 liter normál vízben van. Valószínűleg a gyomrunk, belünk pocsék „tüdő” lenne, de ha ahhoz hasonló hatékonyságot is tételezünk fel, akkor is inkább azt mondhatjuk, hogy egy levegővétel egyenértékű lenne 15-20 liter víz elfogyasztásával – már ami a felvett oxigén mennyiségét illeti. A napi 23 000 levegővételnek több mint 400 000 liter víz fogyasztása felelne meg. Ha jól számolom, ennyi palackos vizet 5-6 futballpálya területén lehetne csak elhelyezni.

Gyerünk vissza az oxigénnel dúsított vizekre! Alapvető fizikai ismereteink szerint a víz hőmérséklete és a környező nyomás határozza meg a légköri oxigén vízben való oldhatóságát. A fagypont körüli víz 14 milligramm oxigént is megköt, a szobahőmérsékletű 7-10 milligrammot. Értelmes körülmények közt az oxigén oldhatósága a nyomással egyenesen arányos.

Az oxigénnel dúsított vizek gyártói általában nem igazán nyilatkoznak arról, hogy hogyan is igyekeznek elérni magasabb oxigéntartalmat. Sima műanyag palackban nem lehet néhány atmoszféra nyomásnál magasabbat elérni, mert szétrobban. Speciális acél palackokban elvileg lehet, így akár 1000 milligramm oxigén is feloldható egy liter vízben. Annyi, mint amennyit százegynéhány lélegzetvétellel, azaz mondjuk hét perc alatt felvesz a tüdőnk a környező levegőből.

De igazából nem szívesen tennék fel ide fényképet arról, hogy hogyan nézne ki valaki egy liter 100 atmoszférán oxigénnel feltöltött víz elfogyasztása után. Állítólag két gramm oxigént nyomnak bele. Az úgy ezer liter, azaz kábé egy köbméter lehet légköri nyomáson.

Tehát valami olyasmit kellene kitalálni, amit egy egyszerű fizikus nem tud. És persze gyártási titok, tehát nem is lehet utánaolvasni. Mondjuk, mint a Kaqun víz esetén. Dr. Robert Lyons, a Kaqun Hungária cég ügyvezető igazgatója ezt mondja (ebben a videóban 2 perc 13 mp-től): „Nagyon sokféle formájú oxigenizáció létezik, a mágneses terápiától kezdve a micro bubble-okig belepumpálva a vízbe. Tehát nagy nyomáson keresztül belenyomják az oxigént, és ezek a vizek általában nem vezetnek sehova. Tehát a klinikai vizsgálatok, amelyeket ma hallunk vagy a Tudományos Akadémiáról voltak alátámasztott vizsgálatok, ahol azt mondták, hogy az oxigénes víz nem juthat be a szervezetbe. Ez mind igaz! És ezt mindenkinek tudni kell, hogy ha nem ilyen eljárással készül a víz, ahogy a Kaqun víz készül, nem képes tárolni az oxigént és nem képes a sejtek közé eljuttatni.

false

 

Fotó: YouTube Kaqun water tv

A technológiáról annyit tudhatunk, hogy „számítógép-vezérelt eljárás” és hogy elektrolízishez kapcsolódik.

A vélhetően a Kaquntól származó adatok szerint 1 liter ilyen víz 20-25 milligramm oxigént tartalmaz, a „sima” természetes oxigéndús víznél két-háromszor többet. Mint amennyit két atmoszféra nyomáson feloldhatunk néhány fokos hideg vízben. De mindezt állítólag szobahőmérsékleten és légköri nyomáson.

Mindenesetre még mindig kevesebb lenne ez, mint amennyi a szervezetünkbe jut egyetlen nyugodt lélegzetvétel során!

Dr. Szalkai István, a Kaqun vállalat kutatási vezetője egy másik videóban arról beszél, hogy a csapvízben bizonyos okok miatt nincs annyi oldott oxigén, mint amennyit az fizikailag képes lenne feloldani, hanem annak csak fele, harmada. Ez tulajdonképpen nem meglepő. A vízcsövekben nem igazán dúsulhat fel a víz levegővel, oxigénnel. Be is mutatja, hogy a csapvizet tartalmazó edényben a mérőműszer csak 3.19 milligramm/liter oxigéntartalmat mér (a telített 8-9 milligramm helyett). Ezután érdekes megállapítást tesz (1 perc 20 mp-től):

Jelenleg arra még nincsenek kutatások ismereteim szerint, hogy embernél ezt a hatást értékeljük, hogy ennek van-e hatása vagy nincs, de a vízi élőlényeknél nagyon jól tudjuk, hogy ha leesik az oxigénszint, fölmelegszik a víz, az tömeges vízi élőlény pusztulással jár.”

Meg kell jegyeznem, hogy az első és második mondatrésznek nincs köze egymáshoz, viszont alkalmas félelemkeltésre. Csapvizet ugyanis nem azért iszunk, hogy az oxigénszükségletünket kielégítsük. A hypoxiás halpusztulást azzal lehet összevetni, mintha olyan oxigénkoncentráció lenne itt a városainkban, mint amilyen a Himalája legmagasabb csúcsain van. Az tényleg tömeges elhalálozást okozna, de semmi köze nincs az ivó- vagy fürdővizünkhöz.

Dr. Szalkai ezután hasonló mérést végez el Kaqun vízzel. A mért érték 6.26 milligramm oxigén literenként, ami szobahőmérsékleten 90%-os telítettséget jelent. Ennyi oxigént tartalmaz az 50% oxigéntelítettségű 5 fokos víz. Egy sima akváriumi pumpával otthon is belepumpálhatunk 10 mg oxigént egy liter vízbe. Egy hegyi forrás ugyanezt nyújtja!

Megállapíthatjuk tehát, hogy gyártójuktól függetlenül az oxigénnel dúsított vizek nem tartalmaznak több oxigént, mint amennyi egy-két normális levegővétellel a szervezetünkbe kerül a tüdőnkön keresztül.

false

Szerintem ezek után nincs értelme klinikai vizsgálatokat folytatni arról, hogy jobb-e bármilyen oxigénes víz fogyasztása vagy fürdésre való használata, mintha ugyanezt sima vízzel tennénk. Mégis folynak ilyen kutatások, még Magyarországon is. Az egyik kutatás eredményét az Orvosi Hetilap 2014, 155. évfolyam 24. számának 949-953. oldalán közölték le: A Kaqun víz hatása egészséges önkéntesek immunológiai paramétereire. A kutatással két alapvető probléma van.

  • Nincs kontroll csoport, csupán a páciensek kezelés előtti és utáni állapotát mérték.

  • A mért paraméterek az immunreakció egyes alapelemeinek aktivitását, mennyiségét jelzik (egészséges páciensekben), nem pedig tényleges, klinikailag releváns egészségügyi változást.

A másik kutatás az Országos Onkológiai Intézet közreműködésével folyt: A Kaqun-víz hatása onkológiai kezelés alatt álló betegeken. Itt volt kontroll csoport.

  • A kezelt csoport a hagyományos terápia mellett Kaqunvíz-kúrát is kapott.

  • A kontroll csoport csak a hagyományos terápiát kapta.

Azonnal észre kell venni, hogy ez hibás kísérleti elrendezés. Ha az oxigénnel dúsított víz hatását szerették volna felmérni, akkor a kontroll csoportnak oxigénnel nem dúsított vizet kellett volna kapnia. Enélkül nem tudhatjuk, hogy a hidratálás (vízfogyasztás, fürdés) vagy a magasabb oldott vízoxigénszint hatását észleljük. Mint ahogy a vaksági kritérium sem volt biztosítható a kísérletben. Mind a páciensek, mind a kísérletet végző személyzet tudja, hogy ki melyik vizsgálati csoportban van.

Évekkel ezelőtt külföldön voltak ezeknél kontrolláltabb, duplavak klinikai vizsgálatok is, bár inkább az erőnléti teljesítmény növekedésére rákérdezve. Ezek rendre negatív eredménnyel zárultak, mint például az a neves JAMA című folyóiratban megjelent kis tanulmány is, amely korrekt kontrollt használt.

Ha a tudományos munka megfelelő eredményt hozna, az ilyen termékeket az egészségügyi célú forgalmazáshoz még megfelelő módon engedélyeztetni is kellene. Ennek elmaradása nélkül bajba kerülhet a forgalmazó. Hat-hét évvel ezelőtt több napilap is írt a GVH egyik határozatáról, amelyben megállapította, hogy a Kaqun Hungária Kft és a Kaqun Sport Kft. tisztességtelenül járt el:

"a KAQUN víz és KAQUN sport víz elnevezésű termékkel kapcsolatban az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelettel … ellentétes módon tettek közzé egészségre ható állításokat a szervezet méregtelenítésével és az immunrendszer erősítésével összefüggésben, mely magatartás beleütközik az Éltv. 10. §-ának (2) bekezdés b) pontjába és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Mindez elsősorban azzal kapcsolatos, hogy az ilyen jellegű termékeket élelmiszerként forgalmazzák. Ez esetben viszont a törvények szerint nem tehetnek az egészségre vonatkozó állításokat. A határozat szerint a két cégre összesen 5 millió forint büntetést rótt ki a hatóság.

Rövid internetes böngészéssel kideríthető, hogy a különféle oxigénnel dúsított vizek gyártói, forgalmazói mind a mai napig tesznek az egészség javítására vonatkozó megállapításokat. Képviselőik, támogatóik között orvosokat és orvoskutatókat is találunk.

Ha azt vesszük, hogy gyakorlatilag akármelyik forgalomban levő oxigénnel dúsított víz palackonként kevesebb oxigént tartalmaz, mint amennyi egy nyugodt lélegzetvétellel a vérünkbe jut, akkor nehezemre esik jóhiszeműen viszonyulnom azokhoz, akik mindenféle titkos gyártási eljárásokról és bizonyított egészségügyi hatásokról értekeznek.

Próbálok lehiggadni. Néhány jó mély levegővétel, és rendben vagyok!

szerző
Hraskó Gábor
publikálva
2018. szept. 28., 10:20
kommentek
5
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 5
    fordulobogyo
    2018. szeptember 30., 14:58
    Szegyenfal:
    Dr. Liszkay Gabriella PhD. Klinikai onkológus-bőrgyógyász (Vizsgálatvezető)
    Dr. Borbola Kinga Klinikai onkológus-bőrgyógyász (Vizsgáló)
    Dr. Takácsi-Nagy Zoltán PhD. Onkoradiológus (Vizsgáló)
    Dr. Balatoni Tímea Bőrgyógyász (Vizsgáló)
    Dr. Vízkeleti Júlia Onkoradiológus (Vizsgáló)
    Dr. Fábry László Onkoradiológus (Vizsgáló)
    Kovács Péter Pszichológus (Vizsgáló)
    Ezek a doktorok es PhD-k nevukkel vallaltak ezt az allitast:
    "A KAQUN víz stabil, oldott formában tartalmaz nagy mennyiségű oxigént, mely a bőrön és az emésztőrendszeren keresztül a szervezetbe jutva megszünteti a szöveti és sejtszintű acidózist és hipoxiát"

    Biró Anna dr. Tompa Anna dr.
    Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Citogenetikai és Immunológiai Csoport, Budapest,
    Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Budapest
    Ezek a ket doktorno a nevukkel vallalta ezt az allitast:
    "A Kaqun víz stabil, oldott formában tartalmaz nagy mennyiségű oxigént, amely a bőrön és emésztőrend-szeren keresztül a szervezetbe jutva megemeli a szövetek oxigéntartalmát"

    Munkahelyukre is szegyent hoztak.
  2. 4
    rworse
    2018. szeptember 29., szombat 14:21
    A yoyonak természetesen nincs igaza, az általunk készített oxivíz nagyon is a plusz oxigénnek a szervezetbe juttatásáról szól! Bizonyítja ezt a vizünk fogyasztói körében tapasztalható számos öngyulladásos eset! Anyósomat csak tavaly háromszor kellett eloltani!
  3. 3
    Pasinszki
    2018. szeptember 28., péntek 17:19
    Mindig elképedek az emberi butaság feneketlenségén.
    Már maga az a tény szíven ütő, hogy egy alapvetően jó ivóvízhálózatú országban a boltok tele lehetnek palackozott ivóvízzel. Erre még ez a marhaság!
  4. 2
    yoyo
    2018. szeptember 28., péntek 15:30
    Téves olvasat, hogy oxigénnel dúsított vízről lenne szó.
    Valójában úgynevezett az úgynevezett oxi-gén hozzáadásáról van szó, ez egy speciális géntechnológiai készítmény, olyan, a fogyasztó genetikai állományát jótékonyan befolyásoló koktél, ami a közérzet, az általános egészségi állapot, a fittség és jóhangulat biztosításáért felelős.
    A szerző nyilván a konkurrencia, a génmentes, úgynevezett hagyományos vízkészítmények gyártói zsebében van.
  5. 1
    csulla
    2018. szeptember 28., péntek 11:40
    Van az a pénz........

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Hraskó Gábor

Tudósnak születtem aztán emberek közé keveredtem.

Hraskó Gábor
Szerző adatlapja

Blog

még több cikk