Igazából az lenne para, ha 9/11 minden momentumát meg tudnánk magyarázni

  • Hraskó Gábor
  • 2018.09.12 19:00

Hamis dilemma

2001. szeptember 11-én Madridban voltam egy munkán, amikor a Világkereskedelmi Központ (WTC) tornyait és a Pentagont repülőgép-találatok érték. Azt hittem, kitört a harmadik világháború, és nem jutok haza a családomhoz.

Nagyon egyedül éreztem magam távol Magyarországtól, és amikor már elegem lett a CNN és egyéb hírtelevíziók közötti kapcsolgatásból a hotelszobában, rátaláltam a 2001: Űrodüsszeiára az egyik mozicsatornán. Sokan nem bírják a film lassúságát, de engem mindig is épp az fogott meg benne. Azon a napon különösen hatott rám, szinte megnyugtatott.

2001 volt! Nem a harmadik világháborúnak kellett volna éppen kezdődnie, hanem a nálunk ezerszer intelligensebb földönkívüliekkel való kapcsolatfelvételnek.

Aztán persze mégiscsak haza tudtam jönni Spanyolországból. Alig egy héttel később Csalások és tévhitek az amerikai terrorcselekményekkel kapcsolatban címmel már cikket is írtam, majd novemberben a Szkeptikusok VII. Országos Konferenciáján előadást is tartottam az eseményekről.

Akkor még nem az volt a fő téma, hogy mindez nem is terrortámadás lett volna, hanem egy belső titkosszolgálati művelet csak azért, hogy utána kirobbanthassák a háborút a Közel-Keleten. Csalók pénzadományokat gyűjtöttek, valós és fabrikált Nostradamus-versek kerültek elő, az emberek azt elemezték, hogy az eseménnyel kapcsolatos minden szó 11 betűs (kivéve az a sok, amelyik nem) és a tornyok körül ufókat láttak, a füstbe meg a sátán képét képzelték bele.

Nem emlékszem, de valószínűleg nem sokkal később kezdett el felépülni a hivatalos magyarázatokkal szemben kialakított történet. Az igazságot keresők („the Truthers”) szerint egy elképesztő méretű összeesküvés homályosítja el a szemünket.

Valójában elképzelhetetlen egy koherens alternatív történetet felépíteni, amely megmagyarázná az al-Kaida-kapcsolatot, az eltérített repülőgépeket, a sokezernyi személyes történetet, a tűzoltók beszámolóit, a mérnökök magyarázatait, a tévék felvételeit. Az összeesküvés-elmélet jóval bonyolultabb, mint a hivatalos magyarázat. Az ilyen összeesküvés-elméletekre nem is az a jellemző, hogy teljesek.

Gyakran a különféle verziók egymásnak is ellentmondanak.

Az élteti ezeket, hogy gyakorlatilag az események bármelyik részét megnézve lehet találni olyan elemeket, amelyeket vagy ténylegesen nem tudunk megmagyarázni, vagy amiket lehet úgy félremagyarázni, mint ha nem is az történt volna, ami. Ez sokakat megtéveszt, pedig bármilyen eseményre igaz ez, nem csak a kilenc-tizenegyre. Az élet nagyon bonyolult és ha nagyon kutakodunk, akkor mindig találunk olyan részleteket, amelyek visszamenőlegesen furák vagy annak tűnnek. Például a NASA elképesztő mennyiségű Hold- vagy Mars-képein rendre találnak olyan részleteket a laikus kutatók, amelyeket félre lehet magyarázni. Ezek közül egyet-kettőt talán tényleg nem tudnak helyre tenni még a szakértők sem, de ez nem jelenti azt, hogy tényleg jetik futkosnak a vörös bolygón. Miért gondolhatnánk azt, hogy egy olyan egyedi esetről, mint amilyen egy felhőkarcolóba csapódó repülőgép, mindent meg tudunk magyarázni, hogy pontosan tudjuk, hogyan és milyen sorrendben történt?

Én éppen ezért nem koncentrálok túl sokat az egyedi bizonyítékokra. Konklúziómat a teljes kép valószínűségéből vonom le. Nem mintha túlzottan bíznék a kormányzatok és a titkosszolgálatok magyarázataiban, de a tőlük is független szakértők és híradások alapján az összeesküvést sokkal-sokkal valószínűtlenebbnek ítélem meg, mint a hivatalos történetet.

Néha azért bele-belepillantok egy vitába. Ezek egyik ikonikus példája a tornyok összeomlásának elemzése. Az összeesküvés-elmélet hívők szerint az összeomlás olyan volt, mint amikor egy nagy épületet bontási céllal szándékosan felrobbantanak, TEHÁT ez is egy szándékos robbantás volt. A fő probléma ezzel az érveléssel az, hogy egyrészt nem definiálja, hogy mennyire kellene egy ilyen eseménynek hasonlítania a szándékos robbantáshoz, másrészt az, hogy addig nem volt semmilyen információnk arról, hogy üzemanyaggal teli repülőgépek becsapódása során minek kell történnie egy épülettel. Összeomlik vagy sem? Ha összeomlik, akkor hogyan? Hasonlóan, mint egy kontrollált robbantás során vagy máshogy? Miben máshogy és mennyire? Ezekre vonatkozó hipotézisek nélkül nem sokra utal az a megállapítás, miszerint az összeomlások egy kontrollált robbantás eredményéhez hasonlítanak.

Nemrég belefutottam egy alig egyéves videóba, amelyik elsősorban a tornyok mellett álló Hetes Épület (Building 7) összeomlását tárgyalja. Ebbe az épületbe nem csapódott repülőgép, mégis összeomlott – a fentiek szerint egy kontrollált robbantáshoz hasonlóan – miután több mint hét órán keresztül égett:

Angolul kevésbé értők számára összefoglalom a videó tartalmát. Alapvetően abból indul ki, hogy a WTC-épületek és a Building 7 is speciálisak abban az értelemben, hogy teljesen acélvázra épültek. Több más felhőkarcoló, mint például a dubaji Marina Torch betonvázas, míg például a szintén dubaji Burdzs Kalifa beton- és acélváz kombinációjával épült.

false

2005 februárjában a madridi Windsor Tower égett le. Felső emeleteinek külső széle leomlott, de a belső mag megmaradt. A torony alja is állva maradt. Nem véletlen! A torony külső részei acélvázasak, a belső „mag” viszont beton. Ugyancsak betonvázat kapott az egyik középső teljes emelet, ami megakadályozta a külső rész további leomlását.

2017 januárjában irodai tűz következtében a New York-i tornyokhoz nagyon hasonlóan leomlott egy teheráni épület. Acélvázas volt, betonmag nélkül.

2017 júniusában a londoni Grenfell Tower égett ki teljesen, és állva maradt. Ez egy teljes egészében betonvázzal épített épület.

Ezen események fényében tehát nem lehet állítani, hogy a hosszan tartó tűz ne tudná meggyengíteni az ilyen épületek acélszerkezeteit, és hogy azok ne úgy omlanának össze, mint az ikertornyok, vagy mint a Building 7.

A New York-i épületek váza egyébként úgy lett kialakítva, hogy nagy irodai terek létesítését tegye lehetővé. Az acélszerkezet zöme az épület szélén volt beépítve mintegy exoskeletont, külső vázat kialakítva. Ez a váz az épület legerősebb része, és a tornyok összeomlásánál látszik is, hogy az épületek szinte belülről omlottak össze, a külső váz az utolsó pillanatig összetartotta őket. Ezért sem dőltek el az épületek.

Mindez persze csak egyetlen esemény a történtek láncolatában, és mindenhol lehet keresni anomáliákat. Akit érdekelnek az erről szóló kritikus elemzések, azoknak ajánlom Mike West erről a témáról szóló kitűnő fórumát.

Nekem addig is a 2001: Űrodüsszeia fő zenetémája, Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra bevezetője a reményt és a megnyugvást fogja jelenteni.

Neked ajánljuk