Az arab herceg, aki nekiment Trumpnak és Orbánnak

  • Urfi Péter
  • 2017. május 7.

A hét cikke

A saját hazáját is kritizálja az ENSZ keményvonalas főbiztosa, pedig a jordán király konkrétan az unokatesója.

A magyar hírfogyasztó találkozhatott már Zeid Raad al-Husszein nevével, ha máskor nem is, tavaly szeptemberben. Ekkor ugyanis az ENSZ emberi jogi főbiztosa az Iszlám Állam ideológiájához hasonlította a bevándorlásellenes populisták nézeteit, egymás mellé ültetve a szégyenpadra Donald Trumpot, Orbán Viktort, Miloš Zemant, Nigel Farage-t, illetve a francia elnökjelölt Marine Le Pent, az osztrák elnökjelölt Norbert Hofert és a holland miniszterelnökségre pályázó Geert Wilderst. (Utóbbi három azóta szép sorban elvesztette a választásokat.)

A kétségkívül durva kijelentésre Szijjártó Péter egyenesen acsarkodó választ adott: „Zeid al-Husszein kijelentette, hogy felháborítják a féligazságok, a hazugságok és a manipuláció. Holott pont ezek a tulajdonságok jellemzik őt magát és nyilatkozatait a legjobban. Elfogadhatatlan és felháborító, hogy egy ENSZ.bürokrata az Iszlám Állam ideológiájához hasonlítgat egy demokratikusan megválasztott európai politikust. Zeid al-Husszein ezzel a nyilatkozatával teljesen alkalmatlanná vált arra, hogy bármilyen pozíciót is betöltsön az ENSZ-ben. Eddigi tevékenységével, ilyen és ehhez hasonló nyilatkozataival földig rombolta a menekültügyi főbiztosi pozíció hitelét és tekintélyét.”

A Foreign Policy portrécikkéből kiderül, ki ez a sátánfajzat.

The Arab Prince Standing Up to Trump

If ever there were a sign that the world is upside down, it is that a Muslim prince from an Arab royal family is now one of the leading voices defending human rights on the global stage. At a time when the issue seems to be taking a back seat everywhere, Prince Zeid Raad al-Hussein of Jordan, the U.N.

A főbiztosi kinevezés egy hosszú és jól mutató diplomatakarrier egyik csúcspontja. Zeid a jugoszláv háború utáni rendezésben is szerepet játszott, majd Jordánia nagykövete volt az ENSZ-ben és Washingtonban. Fontos szerepe volt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság felállításában, annak egyik vezető tisztségviselője is volt.

Főbiztosi munkája sokaknál kiverte már a biztosítékot. Az arab országok arra számítottak, hogy majd elnéző lesz velük szemben, ehhez képest kérlelhetetlen kritikusa még Jordániának is, pedig Abdullah király nemcsak a rokona, hanem korábbi főnöke és szövetsége. Vele most meglehetősen hűvös a viszonya.

De a cikk legszórakoztatóbb része talán az, amikor elmeséli a nyugati politikusokkal folytatott megbeszélései egyik visszatérő jelenetét: a megdöbbenést és felháborodást. Az európai és amerikai notabilitások ugyanis mindig arra számítanak, hogy a tárgyalás elején rutinosan felülnek a magas lóra, és szépen elboronganak a harmadik világ emberi jogi szörnyűségein. Ehhez képest Zeid mindenkit a saját országa jogsértéseivel szembesít.

Ennek megfelelően nem valószínű, hogy jövőre újraválasztják. De a főbiztos azt mondja, hogy már azzal is elégedett lenne, ha sok arab jogvédőnek bátorítást jelentene az ő példája.

További olvasnivalók – francia választási különkiadás:

Trumpista trollok Le Pen szolgálatában (Mother Jones)

Mi lesz a Macron-ellenes szivárogtatások következménye? (The Atlantic)

Timothy Garton Ash arról, miért lesz rohadt nehéz dolga az új elnöknek (Guardian)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.