Orbán a gyerekeket szemléli, Putyin a seregét

  • narancs.hu
  • 2014. március 3.

Hírnarancs

Forr a világ bús tengere, de a mi hajónk kapitánya oda se bagózik. A pedagógusok kiakadtak, Markó Iván titkolózik, és ekkor Parti Nagy Lajos hirtelen megpillantja az utcán sétáló meztelen Julia Robertset. Hétfői hírek.

Az egész világ arra figyel, mi történik a szomszédunkban, és mi nem látunk semmit. Magyarország lakossága kétségbeejtően tájékozatlan a világpolitika legalapvetőbb folyamatait illetően is, mégpedig elsősorban nem azért, mert lusta vagy ignoráns, hanem mert lehetősége sincs korrekt, minőségi információhoz jutni. A mára kialakult helyzetért a magyar média egésze felelős, de elsőként természetesen a közszolgálati adók, ahol az ukrajnai válságról is ugyanaz jut eszébe mindenkinek, mint a világ bármely egyéb tüneményéről. Konkrétan az, hogy miképpen lehetne mindezt Orbán Viktor szája íze szerint tálalni.

false

 

Fotó: Facebook

A Külügyminisztérium tegnap bámulatosan gyáva közleménnyel vétette észre magát. A kínos késlekedéssel kiadott dokumentum kint és bent is fogna egeret. Hitet tesz egyrészt Ukrajna területi egysége mellett, emlékeztet a nemzetközi szerződésekre, ugyanakkor átsiklik azon apróság fölött, hogy Oroszország katonai erőszakkal elfoglalta Ukrajna egy részét. Az orosz agresszió tehát említésre sem méltó, ellenben a magyar ellenzék fellépése – hogy ti. kritizálni merik a kormányt – az egész térség biztonságát „súlyosan veszélyeztető jelenség”.

Orbán Viktor továbbra is kussol, és az igazán fontos dolgokkal foglalkozik: gyerekekkel bazsalyog, falatozik, átad – és minderről videókat forgat. Mindközönségesen: kampányol.

false

 

Fotó: MTI/EPA/RIA–Novosztyi

Közben szédítő iramban pörögnek az események. Az USA, az EU és a NATO egyaránt élesen elítélte az orosz katonai agressziót és a nemzetközi szerződések megsértését. Az ukránok szerint ultimátumot kaptak az orosz haderőtől, hogy adják meg magukat. Az oroszok ezt tagadják. A csehek nem kérnek az orosz atomerőműből. Putyin megtekintett egy hadgyakorlatot. És így tovább – több folyamatos tudósítás is fut a nagyobb portálokon, érdemes követni (például itt).

Véget ért a jelöltállítási időszak, a hvg.hu kalkulációja szerint 12 szervezet állíthat jelölteket. Meglepő formációk is feltűnnek majd a szavazólapokon.

Egyre több tanár ad hangot felháborodásának a pedagógusminősítés rendszere miatt. A Hálózat a Tanszabadságért blogján tanárok írásait olvashatják. Mi itt szedtük ízekre a megalázó eljárást.

Ami a magyar művészetet illeti: továbbra is bizonytalan, mi lett Markó Iván Orbán Viktortól kapott zsebpénzének sorsa. Tízmilliók holléte bizonytalan, amivel természetesen nem azt mondjuk, hogy ellopta volna a neves művész ezt a kis pénzecskét, csak azt mondjuk, hogy olvassák el a Népszava cikkét.

Költők másképpen a nemrég indult Búspoéták tumblren. A karikatúrák olyan címeket viselnek, mint hogy „parti nagy lajos megpillantja az utcán sétáló meztelen julia roberts-et”, vagy „petri györgy megállapítja, hogy madártej van a poharában”. Móka, kacagás az irodalmi élet.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.