Úgy tűnik, Ukrajnában, leginkább a Krím félszigeten semmi nem az, aminek látszik – legalábbis Putyin szerint. Az orosz elnök mai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy továbbra is Janukovicsot tartja Ukrajna elnökének, ezért nagy ívben tesz az 1994-es ukrán–orosz memorandumra. Putyin a Krím félsziget megszállásáról is mondott szépeket. Például azt, hogy az oroszok jelenléte „humanitárius akció”, meg hogy nem is orosz-orosz, hanem orosz katonaruhába öltözött helyi oroszok keménykedtek igazából. „Bemehetsz egy boltba, és vehetsz magadnak orosz katonai egyenruhát. A krími bázisokat elfoglaló katonák nem oroszok voltak, hanem a helyi önvédelmi erők tagjai, hiába volt rajtuk orosz egyenruha” – mondta az orosz elnök, és nem szakadt le a plafon. Putyin arról is beszélt, hogy ha az ukránok Oroszország helyett nyugati exportban kezdenének el gondolkodni, arra nagyon ráfázhatnak, mert akkor a Gazprom emelni lenne kénytelen a gáz árát.
| ||
Marha nagy meglepetés, hogy közvetlenül a sajtótájékoztató után a Gazprom azonnal megszüntette a kedvezményes földgázárat, így 268 helyett mától megint 400 dollárt kell az ukránoknak 1000 köbméterért fizetni?
Hogy el ne felejtsük, végre-valahára Orbán Viktor is megszólalt Ukrajna-ügyben. Itt az erről szóló hír, de higgyék el nekünk, megint nem mondott semmit.
„Ami rosszat a szovjet-oroszokról el lehetett mondani, az elhangzott az elmúlt évtizedekben. És? Megkötötték velünk az évszázad üzletét a paksi atomerőmű bővítéséről, melynek köszönhetően Magyarország energetikai függősége egy fél évszázadra megszűnik. (…) Ez persze nem tetszik mindenkinek.” Ezt persze nem Orbán Viktor, hanem Bencsik András mondta, és január végén, amikor még a „paksi függetlenség” miatt trombitálta össze közvetlenül a választások előttre a békemenetet. Már akkor abszurdnak tűnt, hogy ezek Putyint éltetve akarnak felvonulni, most viszont úgy tűnik, valamelyest változott a program. Mégsem putyini/paksi függetlenségért vonulnak a népek, hanem – ahogy arról a Népszabadság beszámolt – valami sokkal magasztosabb ügy érdekében. „Március 29-én nem az orosz kapcsolaton lesz a hangsúly, nem lesz szó Paksról. A békemenet alapelveit – szabadság, demokrácia, nemzeti szuverenitás, szeretet – nem keverjük össze olyan gazdasági stratégiai kérdésekkel, mint a paksi megállapodás” – nyilatkozta Fricz Tamás békemenet-szóvivő, hozzátéve, hogy „formálódik a magyar–magyar kiegyezés gondolata, mind etnikai-nemzetiségi, határon inneni és határon túli és politikai-ideológiai értelemben, mert választások után égető szükség lesz egyfajta megbékélésre a magyar állampolgárok között”. Hogy ez pontosan mit jelent, és hogyan képzelik, arról nem beszélt Fricz, pedig igazából erre lennénk kíváncsiak.
No meg arra, hogyan lehetséges, hogy sem harangozást, sem munkaszüneti napot nem rendeltek el Simicskó István ma megjelent interjúja után? Mert mit is mondott ez a kemény férfi, mindazonáltal óvatos duhaj? Hát ezt: „ha a terv szerint elkészül a Nemzeti Olimpiai Központ, s közben felépül az új Puskás-stadion is, ezzel párhuzamosan pedig további sportcsarnokokkal bővül az infrastruktúra, akkor merhetünk nagyot álmodni”. Hogy mire ez a nagy álmodozás? Hát arra, hogy Simicskó szerint, ha minden úgy megy, ahogy eddig, akkor miért ne rendeznénk mi a 2028-as olimpiát?
Már csak az a kérdés, hogy hol?
