Ne nácizzad le Orbánt!
Íme az arányos válaszcsapás tankönyvi esete. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke – miután találkozott az osztrák kancellárral – nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Na, hol? Hát, izé, a magyar követségen. Nem a Burgban, mondjuk, közösen Faymannal, dehogy. Persze tarthatta volna a Práter híres óriáskerekén, de valszeg nem engedték felszállni rá. Mindegy, Orbán a sajttájon elmondta, hogy megbocsátunk a labancnak. „Lenáciztak? Spongyát rá! Pont ők? LOL” – kábé ez volt a közlés merituma, de akár idézhetjük is, ugyanazt jelenti: „Készen állunk arra, hogy ne emlékezzünk arra, hogy lenáciztak minket az osztrákok, elfelejtjük, hogy azt mondták, a magyar hatóságok eljárása a sötét harmincas évek végi, negyvenes évekbeli állapotokra emlékeztet, hajlandóak vagyunk elfelejteni, hogy azt mondták, a magyar hatóságok megsértik a hatályos emberi jogi megállapodásokat, ami szemenszedett hazugság – sorolta” – tudósít a fidesz.hu. Azt mondjuk nem nagyon feszegeti a portál, hogy még mit mondott erről Orbán, nos, azt, hogy abszurd ez egy osztráktól.
Nem, nem és nem. Nem az osztrákok náciztak le minket, magyarokat, mint azt a fentiek sugallják, hanem az osztrák kancellár nácizta le a magyar miniszterelnököt, mire válaszul a magyar miniszterelnök elegánsan lenácizott minden osztrákot. Az ugyanis, hogy abszurd ez egy osztrák politikustól, pontosan azt jelenti, hogy abszurd ez egy osztrák síoktatótól vagy osztrák bárkitől is. A lényeg persze az, hogy a sógorok beintettek a menekültek chartereztetésének, így Orbánnak jobb ötlete nem lévén, húzzuk fölfele a kerítést a horvát határra – csak már a drótunk is elfogyott. Egy kéjmámor lesz ezután az adriai nyaralás, nyilván.
Miért, miért, miért?
Vajon miért vágták ki Répássy Róbertet, mint macskát a Szaharába? Nála derekabb, szorgosabb komcsizó, elmúltnyolcévező fideszest alig hord a hátán a magyar ugar. Ott komcsizott, ahová a párt állította, s most ez a hála. Szakadatlan csak azt kérdezzük, hogy miért? Hende Csaba esetét még csak értjük, ő elverte ultiban a főnököt, azt meg ki szereti. Hacsak nem szegény Répássy volt a harmadik azon a tragikus végű ultipartin.
Orgován beszáll
A borsonline felplankolta, hogy a szobafestő dzsekszon, aki tíz napig a bukott Quaestor névleges főnöke volt, most 17 millával akar beszállni egy informatikai vállalatba… Mit mondhatunk erre, ez már tényleg a Picasso kalandjai. Ez az ország egy nettó burleszk. Hát, biztos jól festett. Van ilyen, nem!?
A svédek nem tudnak vitatkozni, az a baj
Volt egy tegnapi hír, miszerint besértődött Svédországban a magyar kultúrdesszant, mert egy könyvvásáron bírálni merték a résztvevők az ország politikáját. Már az is elég jó, hogy a magyar kultúrát egy államtitkár és a Balassi Intézet vezetője képviseli egy könyvvásáron, de az még jobb, hogy ahol mi vagyunk a díszvendég, ott egy rossz szóra letakarodunk a színpadról. De az még ennél is jobb, amit utólag mond az egyik érintett minderről. „Tényleg sajnálatosnak tartom, hogy egyesek indulattól vezérelve közelítenek ezekhez a kérdésekhez, és felszólítanak egy könyvvásárt, hogy politikai kérdéseket, például a migrációs probléma kezelését kérje számon a díszvendég országon. Mi ezen a ponton biztosan mást értünk vendégszeretet, vitakultúra és szólásszabadság alatt, mint a svédek.” Igen, ez a baj, hogy mindig báncsák a magyart. Indokolatlanul, merő gonoszságból. Vagy mert így akarják a háttérhatalmak. A következő könyvfesztiválra jobb lesz tehát valamelyik Szaniszlót kiküldeni.
Termet kap Lugosi
Az Örökmozgó helyén elsején nyíló artmozi egyik termét a világ legismertebb magyarjáról, Lugosi Béláról nevezték el. Örülünk, s persze egy utca is jól jönne neki. De ettől eltekintve azt is leszögezzük, hogy az elég nagy szívás, hogy nincsen már Budapestnek igazi filmmúzeuma.
