A pandémiapánikot használja ki a kiberbűnözők új módszere

  • narancs.hu
  • 2020. február 14.

Interaktív

A koronavírus megjelenése óta egy olyan új kiberbűnözői módszer van kibontakozóban, amely a felhasználók járvánnyal kapcsolatos kíváncsiságára, félelmére épít.

A jelenségre a figyelmet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) hívtal fel.

Mint kifejtették: a csalók a pandémiára építve emaileken keresztül próbálnak adathalász tevékenységet, illetve zsarolóvírus kampányt folytatni és megtéveszteni az embereket, vagy káros kódokat juttatni eszközeikre.

A csaló levelek jellemzően többféle hamis hírrel keltenek hírrel keltenek figyelmet, például a vírus ellenszerével kapcsolatos áttörésről, alternatív gyógymódokról, egészségügyi eszközök hiányáról és beszerzésük lehetőségeiről, megelőző intézkedésekről számolnak be, vagy azzal igyekeznek pánikot kelteni, hogy a vírus az adott településen is megjelent. Ezek a csaló levelek azonban különböző káros kódokat tartalmazó csatolmányokat, vagy káros webhelyekre mutató hivatkozásokat tartalmazhatnak, amelyek szenzitív - például banki - adatok, vagy pénz megszerzésére törekednek.

Az e-mailek legtöbbször hivatalosnak látszó, jól megszerkesztett formában készülnek. Egyes esetekben nevesebb nemzetközi szervezetet - többek között az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) - jelenítenek meg feladóként és arra ösztönzik az embereket, hogy a levél mellékletét töltsék le, nyissák meg - ismertették.

Az NKI ugyanakkor kiemelte: a nemzetközi és a magyarországi közegészségügyi, járványügyi szervek nem küldenek ezekhez hasonló információkat e-mailen keresztül, ilyen formán nem kérnek be szenzitív adatokat, és nem kérik bejelentkezési azonosítók megerősítését, megváltoztatását.
Az NKI azt javasolja ne kattintsanak az ilyen tárgyú e-mailekben szereplő hivatkozásokra; ne töltsék le a mellékletben szereplő - legtöbbször Microsoft Word, PDF, EXE, illetve MP4 kiterjesztés - fájlokat; tartsák naprakészen a vírusvédelmi szoftvereket és telepítsék a biztonsági frissítéseket, valamint tiltsák a Microsoft Office makrókat; a közösségi média oldalakon kezeljék kellő óvatossággal, értékeljék higgadtan a témakörben terjedő információkat, ne üljenek fel a pánikkeltő bejegyzéseknek, megosztásoknak; ellenőrzött információkért forduljanak az illetékes szervekhez, kövessék a hivatalos tájékoztatási csatornákat. (MTI)

false

 

Fotó: MTI

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.