Ilyen az, amikor egy svéd egyetemista megakadályozza, hogy visszatoloncoljanak valakit Afganisztánba

  • narancs.hu
  • 2018. július 25.

Interaktív

„Nem ülök le, amíg ez az ember a gépen van, mert nagy valószínűséggel megölik, ha ezen a gépen marad” – mondta az aktivista.

Elin Ersson, egy fiatal svéd aktivista hétfőn Göteborgból repült Isztambulba, ám a fedélzeten megtudta, hogy van egy afgán férfi a gépen, akit éppen ezzel a járattal akar a svéd állam visszatoloncolni Afganisztánba.

Az egyetemista lány ezért hosszú percekig nem ült le a helyére, így a repülő nem tudott felszállni. Mivel semmi illegális dolgot nem tett, a légiutas-kísérők csak udvariasan megkérték, foglalja el a helyét, ő viszont megtagadta ezt. Az utasok vegyesen reagáltak, volt, aki kiakadt a várható késésen, volt olyan is, aki viszont támogatta a lányt, a legtöbb utas tapsolva éljenzett.

Elin Ersson végül sikerrel járt, egy jó negyedóra után a férfit leszállították a gépről, a visszatoloncolást ezzel megakadályozva. Később a lány azt nyilatkozta, ez csak egy kis siker volt, hiszen tudja, hogy bármelyik nap megtörténhet a kitoloncolás, ezért a szabályokon kellene változtatni.

Az akciót élőben közvetítette a Facebookon, ami itt érhető el.

Elin Ersson

Deportation from Gothenburg to Afghanistan

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.