Tévé

A kritika kritikája

Boldogság minisztérium

Interaktív

„Mindenki, aki kritizál, tulajdonképpen saját magát bántja” – érdemben ezzel az utóbb többször is bejátszott mondattal indult a Boldogság minisztérium múlt szombati adása, és ez a sarkos megállapítás rögvest komoly önvizsgálatra késztette a kritikusként tevékenykedő páriát. Most bántsa önmagát a Dr. Sütő Enikő által vezetett műsor rideg szívű bírálatával? Merthogy a fenti idézet szellemében az könnyen öngyilkos vállalkozásnak bizonyulhatna, márpedig e sorok írójában legfeljebb a rendszeres tévénézéshez szükséges és elégséges mazochizmus lakozik, önpusztító hajlam viszont egy fikarcnyi sem.

Nagy nehezen azután győzött a felelősségtudat, hiszen ezúttal mégiscsak szólni kell: ritka buta és kártékony egy műsor a Tv2-n és annak női fiókcsatornáján, a FEM3-on párhuzamosan sugárzott Boldogság minisztérium. Az életjobbítás, a boldogítás cégére alatt ugyanis falvédőre hímezhető féligazságokat és egész hazugságokat, obligát celebmosdatást és – felfényezést meg némi ezokatyvaszt sóznak rá a nézőre, méghozzá részint fölvilágosító, részint egyenesen kioktató modorban. A kioktató hang a roppant kimért beszédtempójú és következetesen amatőr színvonalon kérdező (például: „Hogy fejlődted azt meg?”) műsorvezetőé. Mert a jogi doktori címéhez meghitten ragaszkodó egykori modell a kritikának és bírálatnak szentelt adásban rendszerint nem bízza az amúgy srófra járó interjúalanyokra a tételmondatok kihangsúlyozását, hanem jobbára saját maga adja fel, nyomatékosítja és visszhangozza azokat, vagy épp fontoskodva közbeszúrja a saját rég kész ítéletét: „Én személy szerint nem hiszek a kritikában.” (Viszont a kritika kritikájában, lám, a jelek szerint hisz.)

A szükséges kritika, hogy ne mondjam, a forráskritika elvetése azután olyan idézetek közkinccsé tételéhez és sulykolásához vezet, mint amilyen a műsorfolyamból tartósan nyilvánvalóan nélkülözhetetlen Müller Péter megfogalmazása: „Az ítélet szétszed, a szeretet összerak. De ha otthagyod (mit vagy kit? – L. F.), ízekre szedve, olyan, mintha megölted volna.” Ugyancsak neki tulajdoníttatott az a meggondolkodtató citátum is, mely szerint „a szeretet nélkül kimondott bírálat és őszinte kritika még akkor sem igaz, ha egyébként igaz”. Merthogy a bírálathoz úgynevezett „bölcs szeretet”-re van szükség – habár megalapozottan tarthatunk attól, hogy a műsorvezető asszony talán még akkor sem „hinne” benne.

Érkezett aztán a fehérnél fehérebb stúdióba, a kritikáról beszéltetett Stohl András és Cynthia Dictator előtt és után még egy kvantumfizikus (és védakutató) is, hogy tudósi tekintélyével megerősítse Sütő mindahány témába vágó vélelmét. Például a kollektív tudat, az epigenetika, a kávézóasztal mint tudatos létező, vagy éppenséggel a védikus tanítások meggyőző felemlítésével, mindegyre a bírálat könnyen veszedelmessé váló hatásait körvonalazva. Mert bizony a felvilágosító tevékenység nagyon is elkél, elvégre Sütő Enikő aggodalmas szavai szerint „jelen van vastagon a társadalmunkban is a bírálat”. Csak aztán nehogy megártson nekünk! Valaki igazán segíthetne leszoknunk róla! Talán majd valamely másik minisztérium.

FEM3/Tv2, június 16.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.