Egy hét kultúra 2025/38.

  • Narancs
  • 2025. szeptember 17.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

EMMY-DÍJ Szeptember 14-én adták át az Emmy-díjakat Los Angelesben. A Netflix Kamaszok című minisorozatának alkotói összesen hat trófeát vehettek át, köztük a legjobb rendezésért és a legjobb forgatókönyvért járó elismerést. A sorozatot jegyző Stephen Grahamet forgatókönyvíróként és főszereplőként is díjazták, míg a tizenöt éves Owen Cooper megkapta a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat, amivel ő lett a kategória valaha volt legfiatalabb győztese. A legtöbb díjat bezsebelő széria azonban még így sem a Kamaszok, hanem az Apple TV+ vígjátéksorozata, a The Studio lett, amelynek első évadát rekordnak számító 13 trófeával jutalmazták. A Különválás című széria második évadának alkotói két díjat vihettek haza, a legjobb drámasorozat pedig a Vészhelyzet Pittsburghben lett, amelynek férfi főszereplőjét, a Vészhelyzetért többször is Emmy-díjra jelölt Noah Wyle-t is díjazták. Az este során a leghangosabb ovációt a legjobb talkshow-ért díjazott Stephen Colbert amerikai műsorvezető kapta, akinek The Late Show című műsorát a CBS nemrég vitatott körülmények között vette le a képernyőről.

RUBENS ÁRVERÉSEN Miután nemrég előkerült egy párizsi villából, novemberben már árverésre is bocsátanak egy régóta rejtőzködő Rubens-festményt. A flamand festőművész 1614-ből származó, a keresztre feszített Jézust ábrázoló művét egy francia régiségkereskedő fedezte fel tavaly szeptemberben egy eladásra szánt ingatlan kiürítése során. (Illusztrációnk a művész 1623-as önarcképe.) A mű hitelességét Nils Buttner, az antwerpeni Centrum Rubenianum igazgatója állapította meg. Az eredetvizsgálat során a kifejezetten jó állapotban lévő vásznat röntgenvizsgálatnak és pigmentelemzésnek is alávetették. Rubens számos más, a katolikus egyház számára festett művével ellentétben a novemberben kalapács alá kerülő kép feltételezhetően egy magángyűjtő megrendelésére készült. A vászon utolsó neves tulajdonosa a 19. századi francia festő, William-Adolphe Bouguereau volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.