REGGELI A depressziós, fáradtsági és szájüregi egészségügyi problémák magasabb arányát mutatják azok az idős emberek, akik később reggeliznek – állítja egy majd’ 3 ezer brit felnőtt személy bevonásával végzett hosszú távú vizsgálat eredményeit összegző tanulmány, amely a Communications Medicine folyóiratban jelent meg. A kutatás összefüggést talált a későbbi reggeli időpontja és a megnövekedett halálozási kockázat között is. Az eredmények azért is adnak okot aggodalomra, mivel az öregedéssel természetes módon hajlamosak vagyunk később reggelizni, így kevesebb idő telik el a nap első és utolsó étkezése között, ami potenciálisan befolyásolhatja az anyagcserét és a tápanyagbevitelt. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy ezek mindenekelőtt megfigyelési adatok, ami azt jelenti, hogy ebből még nem tudják megállapítani, hogy az egészségügyi problémák okozzák-e az étkezési szokások változásait, vagy éppen fordítva. Ennek dacára úgy vélik, hogy a későbbi reggeli időpontja a mögöttes egészségügyi problémák jelzőjeként szolgálhat: tanácsuk szerint az ideális a reggeli ébredés után egy-két órán belüli étkezés lenne (az ebédet a szokásos időben, a vacsorát pedig este 7-ig ajánlatos elkölteni). Emellett gondoskodni kéne a nap korábbi szakaszában a fehérjebevitel növeléséről – ezzel együtt a 10–12 órás éjszakai koplalási ablak fenntartásáról is.
ERSZÉNYES Új erszényes fajt azonosítottak Ausztráliában: a Bettongia haoucharae névre keresztelt, újonnan felfedezett, a patkánykenguruk (helyi nevén: woylie) családjába tartozó faj ugyanakkor valószínűleg már kihalt, állítja a Curtin University, a Western Australian Museum és a Murdoch University közös kutatócsoportja. Az új kutatás során a tudósok a Nullarbor-hegység és Délnyugat-Ausztrália barlangjaiból származó fosszíliákat elemeztek: ennek nyomán egy teljesen új fajt, valamint a patkánykenguruk két új alfaját azonosították – olvasható a Zootaxa folyóiratban. A woylie-k a kutatók jellemzése szerint olyan ökoszisztéma-mérnökök voltak, amelyek évente több tonna földet forgattak meg kedvenc gombacsemegéik után kutatva. A Nyugat-Ausztráliában őshonos erszényesek az ország leggyakrabban áttelepített emlősei: rendre a kritikusan veszélyeztetett fajok megmentésére irányuló természetvédelmi erőfeszítések részeként költöztetik őket.
ÉLET Ősi mikrobiális életre utaló kémiai nyomokra bukkantak a Marson annak nyomán, hogy a NASA Perseverance marsjárója magmás és üledékes kőzetekből vett mintákat a Jezero-kráterben. A cél eleve az volt, hogy rekonstruálják a korai marsi geológiai folyamatokat és a bolygó akkori lakhatóságát, valamint hogy potenciális bionyomokat keressenek. A Jezero-kráter nyugati szélén található Neretva Vallisba belépve a marsjáró a Bright Angel formáció jellegzetes agyagkő- és konglomerátumkibúvásait vizsgálta. A Nature folyóiratban megjelent cikkükben a tudósok beszámoltak a gyűjtött minták részletes geológiai, kőzettani és geokémiai felméréséről. A Bright Angel formációban talált kőzetek összetételének kezdeti vizsgálata azt támasztotta alá, hogy ezek erőteljesen eltérnek a bolygón korábban látottaktól: olyan kémiai ciklusokra találtak bizonyítékot, amilyeneket a földi élőlények szoktak használni energia előállítására.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
