Egy hét tudomány 2025/45.

  • Narancs
  • 2025. november 5.

Interaktív

Rövid hírek: védőétel, üstökös, Melissa...

ÜSTÖKÖS Elképesztő ütemben fényesedik a 3I/ATLAS intersztelláris üstökös, és közben a színe kékbe vált: az objektum a 2025. október 29-i perihélium közelében váratlanul felragyogott: a róla készült műszeres mérések és felvételek alapján a Nap közelébe érve látványosan fényesedik, immár a Napnál is ragyogóbb, s körülötte kiterjedt, kékes derengés látható. A friss elemzés szerint a fényességének fokozódása hatványozottan arányos a közte és a Nap közötti távolság csökkenésével – erre a jelenségre azonban egyelőre nincs egyértelmű csillagászati magyarázat. A gyors fényesedés mértéke messze meghaladja a hasonló naptávolságú Oort-felhőbeli üstökösökét. A 300 ezer kilométer hosszan terjedő kékes derengés nagyságrendileg összemérhető az augusztus 8–12. között észlelttel, a szín azonban most jóval kékebb, ami arra utal, hogy nemcsak szórt napfényt látunk, hanem a test saját kibocsátása is hozzájárul. Ha minden a várakozások szerint alakul, decemberben már a Földről, sőt a Hubble és a Webb űrtávcsövekkel is jobban ráláthatunk az üstökösre.

SZIMULÁCIÓ Matematikailag bizonyítható, hogy az univerzum nem egy fejlettebb civilizáció szuperszámítógépén futó szimuláció: egy friss tanulmány szerint nem csak valószínűtlen, de matematikailag is lehetetlen az, hogy a világegyetem egy a filmes Mátrixhoz hasonló merő számító­gépes szimuláció legyen. Az UBC Okanagan kutatója, Mir Faizal, és társai (Lawrence M. Krauss, Arshid Shabir, Francesco Marino) a Journal of Holography Applications in Physics folyóiratban azt állítják: a valóság alaprétege nem írható le teljesen algoritmusokkal. Napjaink izgalmas, folyton fejlődő kvantumgravitációs elmélete szerint sem a tér, sem az idő nem alapvető elemei a világnak: mindkettő a tiszta információból emelkedik ki. A csapat Gödel híres befejezetlenségi tételeire támaszkodva most azt vezette le, hogy bármely számítási rendszer szükségképp hiányos – vagyis mindig maradnak igaz állítások, amelyeket nem lehet pusztán számolással bizonyítani. A tudósok szerint lehetetlen a fizikai valóság minden aspektusát egy számítási elméletben megragadni: a teljes, konzisztens leírás mélyebb, nem algoritmikus megértést igényel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.