VAKCINA Az övsömör (herpes zoster) elleni vakcina segíthet a demencia elleni küzdelemben – állítja egy friss, a Cell folyóiratban megjelent tanulmány. Az elmúlt néhány évben már több olyan kutatást is publikáltak, amely szerint összefüggés mutatható ki az övsömör (amit ugyanaz a Varicella zoster vírus okoz, mint a bárányhimlőt) elleni vakcina és a demencia alacsonyabb kockázata között. Egy 2025 áprilisában publikált kutatás szerint az övsömör elleni vakcinát kapóknál 20 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata a következő hét évben. Ennek folytatását közölték most, és az új bizonyítékok arra utalnak, hogy a vakcina beadása a már demenciával diagnosztizált személyek számára is előnyös lehet, mivel segít lelassítani a betegség progresszióját. A beoltottak a 9 éves vizsgálati periódus során kisebb valószínűséggel haltak meg demenciában.
CUKOR Földön kívüli eredetű bioesszenciális (élettani folyamatokban kulcsfontosságú) cukrokat, így ribózt (RNS-cukor) és glükózt (szőlőcukrot) talált a Bennu aszteroidáról vett mintákban egy amerikai és japán kutatókból álló csoport – számolt be a Nature Geosciences. A tudósok a NASA OSIRIS-REx űrszondája által gyűjtött, a Földhöz közeli Bennu aszteroidáról származó mintából származó kivonatot elemezték; az OSIRIS-REx misszió 2023. szeptember 24-én gondosan ellenőrzött körülmények között 121,6 gramm, a Bennuról gyűjtött regolitot (nem konszolidált szemcsés anyagot) szállított a Földre. A Bennu-minták korábbi elemzése során többek között aminosavakat, aminokat, karbonsavakat, aldehideket, nukleobázisokat, policiklusos aromás szénhidrogéneket találtak – ezúttal az öt szénatomos ribóz mellett Földön kívüli mintában először sikerült hat szénatomos glükózt azonosítani. Bár ezek a cukrok és más vegyületek nem bizonyítják az élet jelenlétét, kimutatásuk azt mutatja, hogy a biológiai jelentőségű molekulák építőelemei széles körben elterjedtek voltak a Naprendszerben.
PESTIS Valószínűleg egy 1345 körül történt nagyobb és több, az azt megelőző években lezajlott kisebb tűzhányókitörés kumulatív klímahatása is hozzájárulhatott a 14. századi nagy pestisjárvány pusztító hatásához – állítja két német kutató a Nature Communications Earth & Environmentben megjelent tanulmányában. Martin Bauch (Leibniz-Institut, Lipcse) és Ulf Büntgen (University of Cambridge) mindenekelőtt azt próbálta rekonstruálni, hogyan juthatott el olyan gyorsan a második nagy pestisjárvány kórokozója (Yersinia pestis) Dél-Európába, ami azután az 1347 és 1353 között tomboló, fekete halálnak nevezett első járványhullámhoz vezetett – ennek következtében némely régiókban a lakosság 60 százaléka is áldozatul eshetett a fertőző megbetegedésnek. A kutatók vizsgálatai szerint az 1340-es évek közepétől extrém időjárás sújtotta Európa nagy részét – ezzel egy időben mind a grönlandi, mind az antarktiszi jégfuratokból kimutatható gigantikus vulkáni kibocsátáshoz köthető szulfátcsúcs, illetve ezzel összefüggő savasodás, ami a fák évgyűrűinek vizsgálatával is megerősítve az 1345–1346-os évhez kapcsolható. A kutatók szerint az itáliai gabonaínség enyhítésére genovai, velencei, illetve pisai hajók keltek útra 1346–1347-ben, hogy a Fekete-, illetve az Azovi-tenger kikötőiben vételezzenek az Arany Horda fennhatósága alatt álló területekről származó gabonát. Itt kerülhettek kapcsolatba a még 1338-ban Belső-Ázsiából kiindult pestisjárványt vektorként terjesztő rágcsálókkal, illetve azok bolháival, amelyeket azután behurcoltak a kontinens szívébe.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
