Meghalt Bényi Ildikó, az Önök kérték műsorvezetője

  • Narancs.hu/MTI
  • 2025. március 12.

Interaktív

55 évet élt, a közmédia saját halottjának tekinti.

Ötvenöt éves korában meghalt Bényi Ildikó műsorvezető, aki közel harminc éven át vezette az MTVA népszerű kívánságműsorát, az Önök kértéket. A hírt a család tudatta az MTI-vel.

 

Bényi Ildikó, az MTVA bemondónője a Ványa bácsi - Buborékkeringő című televíziós játékfilm sajtó- és stábvetítésén a Corvin moziban 2025. január 13-án. MTI/Szigetváry Zsolt

 

Bényi Ildikó az elmúlt hetekben már nem volt látható a műsorban, helyét Radványi Dorottya vette át. A Blikk úgy Bényi súlyos betegséggel küzdött, emiatt adta át a helyét a műsorban. A tévés utoljára január végén posztolt magáról fotót a közösségi oldalán, februárban pedig egy videót tett közzé a születésnapja alkalmából, ahol a kollégái köszöntötték fel.

Bényi Ildikó Szikszón született 1970-ben, és Hernádvécsén élt 18 éves koráig, majd az encsi Váci Mihály Gimnáziumban érettségizett. Először az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–orosz szakán, majd a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát.

Elvégezte a Magyar Rádió bemondói-műsorvezetői, és Magyar Televízió műsorvezetői-riporteri tanfolyamát is. Több éven keresztül tanított az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon Magyar Nyelvtudományi Tanszékén helyesírást, beszédművelést, nyelvhelyességet, retorikát. Ezzel párhuzamosan 1993 óta dolgozott a Magyar Televíziónál mint bemondó, majd mint műsorvezető.

Az Önök kérték című népszerű kívánságműsornak 1997 óta volt a műsorvezetője. Emellett 1993 és 1995 között a Szülőföldünk című műsort vezette a Magyar Rádióban. Az Önök kérték mellett több más műsorban is közreműködött, 1993 és 1995 között a Szülőföldünk című műsort vezette a Magyar Rádióban, de háziasszonya volt öt és fél éven át a mai SzerencseSzombat elődjének számító Lottóshow-nak is. A munkáját több díjjal is elismerték, 2021-ben vehette át a szép és helyes magyar nyelvhasználatért járó elismerést, a Wacha Imre-díjat.

Bényi 2006 óta a Magyar Vöröskereszt humanitárius jószolgálati követe volt, munkásságát 2009-ben Vöröskeresztes Tevékenységért Arany fokozatú kitüntetéssel ismerték el. 2009-től rendszeresen, évente kétszer szervezte a közmédia véradó napjait, amelynek köszönhetően a vállalat 2015-ben a Véradóbarát Munkahely címet is elnyerte.

Bényi Ildikót a közmédia saját halottjának tekinti.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.