Egy hét kultúra 2025/11.

  • Narancs
  • 2025. március 12.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

LOPOTT BRUEGHEL Pieter Brueghel (az ifjabb) 17. századi flamand festőművész több mint fél évszázada ellopott festménye került elő egy holland múzeumban. A mindössze 17 centiméter átmérőjű, kör alakú kép, amely egy parasztasszonyt ábrázol, a gdański nemzeti múzeumból tűnt el még a hetvenes években. 1974 áprilisában ráadásul csak egy véletlennek köszönhetően derült ki, hogy az eredeti mű nincs a helyén, miután egy takarító leverte és összetörte a keretet, amelyben, mint kiderült, egy ideje már csak egy másolat lógott a falon. A műkincset a lengyel hatóságok évtizedek óta eltűntként tartották számon, egészen tavalyig, amikor egy holland művészeti magazin beszámolójából kiderült, hogy a kép szerepel a goudai múzeum új kiállításán. Miután archív felvételek alapján azonosították, Lengyelország hivatalosan is bejelentette igényét a mű visszaszolgáltatására. Az intézmény közlése szerint egy magángyűjteményből kapták kölcsön Brueghel alkotását. Az ügyben nyomozás folyik, egyelőre ugyanis nem világos, hogy a festmény hogyan került Hollandiába.

TOLKIEN-KÉZIRATOK Áprilisban a New York-i nemzetközi antikvár könyvvásáron kínálják eladásra azt a J. R. R. Tolkien leveleiből és kézirataiból álló értékes gyűjteményt, amely a brit zeneszerző és komikus, Donald Swann hagyatékából származik. A dokumentumcsomag része az utolsó olyan Tolkien-mű is, amelynek kézirata még magánkézben van. Ez A hobbit és A Gyűrűk Ura költeményeire épülő, The Road Goes Ever On című dalciklus, amelynek elf nyelven írott darabjaihoz Donald Swann szerezte a zenét. A dalokon és verseken túl a dokumentumok között megtalálható még 21 levél, valamint 13 oldalnyi jegyzet is. A ritkaságokkal teli gyűjteményt az oxfordshire-i Jonkers Rare Books értékesíti. Az antikvár kincsekre specializálódott kereskedés szakemberei az 1994-ben elhunyt zeneszerző családján keresztül jutottak hozzá a dokumentumokhoz, amelyeknek most 550 ezer font (mintegy 237 millió forint) a meghirdetett ára.

PRITZKER-DÍJ Liu Csia-kun kínai építész kapta az idén a Pritzker-díjat. A legrangosabb építészeti elis­merés odaítéléséről döntő testület indoklása szerint a 68 éves Liu, aki a nagyvárosok zsúfoltságát oldó, jól használható közterületeivel vívta ki a szakma elismerését, „fenntartja az épített környezet transzcendens erejét a kulturális, történelmi, érzelmi és társadalmi dimenziók összehangolásával, az építészetet arra használja, hogy közösséget kovácsoljon, együttérzést ébresszen és felemelje az emberi szellemet”. A Csengtuban született építész 1999-ben alapította meg saját irodáját, amellyel azóta több mint 30 projekten, köztük kulturális és tudományos intézmények épületein, valamint közterek kialakításán is dolgozott. Liu Csia-kun egyik legfontosabb munkája a szülővárosában 2015-ben elkészült West Village (képünkön), amely egy ötemeletes, kulturális, szabadidős, irodai és üzleti célokat is kiszolgáló épület- és parkkomplexum.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.